A hüvelyflóra szerepére nem csak a bakteriális vaginosis, hanem az azzal összefüggést mutató HPV-fertőzés tartóssá válásának megakadályozásában is igen jelentős.

A kismedencei gyulladás a nők felső genitális traktusát érintő polimikrobás fertőzés, melynek két leggyakoribb kórokozója a Neisseria gonorrhoeae és a Chlamydia trachomatis. Diagnosztikája a klinikai tünetekre és a kórokozók kimutatására épül. Jelentősége a hosszú távú következmények, a méhen kívüli beágyazódás, a meddőség, a krónikus kismedencei fájdalom kiala­kulásában rejlik. A kezelés kellő időben történő elkezdése a szövődmények arányát csökkenti. A legújabb szakmai irányelvek összefoglalják a hatékony ambuláns és fekvőbeteg kezelés módszereit és a megelőzés jövőbeli irányait.

Ahhoz képest, hogy elfogadjuk a mikrobiom szerteágazó befolyását az életünk legalapvetőbb területeire, meglepően könnyelműen nyúlunk az e folyamatok befolyásolását célzó terápiákhoz. 

Az elmúlt 50 évben paradigmaváltás következett be a tünetmentes bacteriuria megítélésében. A korábban számos esetben kezelendőnek tartott állapotot napjainkban a terhességtől eltekintve ártalmatlannak, sőt egyes esetekben potenciálisan kedvezőnek gondoljuk. Az állapot felismerése és kezelése várandósok esetében, valamint invazív urológiai beavatkozások előtt indokolt. Minden más esetben kerülendő a szű­rés és a kezelés, nemcsak költségvonzata, hanem a szimptómás húgyúti fertőzések, a Clostridium difficile fertőzés és az antibiotikumrezisztencia terjedése miatt is.

A közleményben a strandok, meleg vizű fürdők látogatása után nagyobb eséllyel kialakuló gyermek-nőgyógyászati és nőgyógyászati hüvelyfer­tőzéseket tárgyaljuk. A leírt hüvelyfertőzések természetesen többnyire közfürdők látogatásától függetlenül diagnosztizálhatók, ezért a kórképek számos egyéb hajlamosító faktorát, szexuális úton terjedő fertőzésekkel való kapcsolatát is elemezzük.

A mikrobiom kutatása során felfedezték, hogy egyes baktériumok gátolhatják a gyógyszerek hatásait, ami különösen a rákterápia esetén járhat igen súlyos következményekkel.

A Húgyúti fertőzés nyomán a  hólyag falába hatolt, nyugvó állapotban lévő E. coli baktériumokat a hüvelyben felszaporodó Gardnerella baktériumok reaktiválják és folyamatosan kiújuló infekciót váltanak ki.

A bakteriális vaginosis (BV) a hüvelyi fertőzések egyik leggyakoribb formája, mely egyeseknél csak vulvovaginalis diszkomfortérzést okoz, melyet hüvelyi váladékozás, kellemetlen szag és a hüvely irritációja kísér, másoknál kifejezett, súlyos panaszokat okoz. A kórkép etiológiája még napjainkban sem teljesen egyértelmű.

Az elmúlt néhány év molekuláris genetikai vizsgálatai meglepő eredményekre derítettek fényt. A vagina mikrobiomjának (VMB) nem várt komplexitását tárták fel a „mély” szekvenciaanalízisek. Egyes hipotézisek szerint a barrier sérülését követően a patogén baktérium transzlokációját gyulladásos folyamat kíséri, mely malignussá válhat. Ezért a hüvelyi ökoszisztéma bakteriális vaginózis (BV) és vaginitisz miatt felborult egyensúlyának helyreállítása érdekében kiterjedt kutatásokat folytatnak.

A bakteriális vaginosis és a vulvovaginalis candidiasis napi gyakorisággal előfordul a szülészeti gyakorlatban, kezelése mégis sok buktatót rejt. Ennek oka, hogy a tünetek gyakran átfedik egymást, illetve mindkét kórkép hajlamos a kiújulásra. A pontos diagnózishoz és célzott kezeléshez elengedhetetlen a megfelelő kivizsgálás.