A borderline személyiségzavar legfontosabb jellemzője az érzelmek szabá­lyozásának, uralásának zavara. Ennek következtében gyakori a hangulati labilitás, a hangulati állapotok szélsőséges váltakozása, az impulzivitás és instabilitás, az önkép és önértékelés zavara, illetve bonyolult párkapcsola­tok és egyéb személyes kapcsolatok kialakítása, annak minden nem kívánt következményével együtt.

A közlemény hiánypótló célja, hogy reális képet nyújtson az egyre gyako­ribbá váló borderline személyiségzavar jellemzőiről és kezelhetőségéről. Eloszlatja az elterjedt tévhiteket, személyközelbe hozza és átélhetővé teszi az érintettek belső élményeit, megérthetővé a típusos kapcsolati, életveze­tési és viselkedésproblémáikat. Ismerteti a segítségnyújtási lehetőségeket, bepillantást nyújt a zavar gyógyításában bizonyítottan hatékony pszicho­terápiás módszerek belső világába. Felkészít a betegekkel való találkozás során felmerülő gyakoribb kommunikációs nehézségekre, útmutatót nyújt ezek feloldásához

Ahol nagyobb a nemek közötti egyenlőtlenség, a férfiak és a nők egyaránt több krónikus betegségtől szenvednek, de a strukturális szexizmus a férfiak egészségi állapotát bizonyos szempontból javítja.

Az orvosokat rutinszerűen szűrik tbc-re, áttekintik oltási státuszukat, és sokuk rendszeresen részesül influenza elleni oltásban is, azonban szükség volna mentális egészségük ellenőrzésére is.

Több vezető tudományos folyóirat is reflektorfénybe állította az elmúlt hónapokban a húsfogyasztás és a hústermelés egészségi és környezeti költségét. Az ökológiai modellekből és epidemiológiai vizsgálatokból ki­rajzolódó hatalmas költségek csökkentése nem csak a tudomány feladata.

Sokféle pszichés és szociális megterhelés jár együtt a daganatos betegsé­gekkel és azok kezelésével, nemcsak a betegek, de a családtagok számá­ra is. Ugyanígy sokfélék a követelmények az optimális pszichoonkológiai ellátással kapcsolatban. Az ellátásnak hatásosnak, betegközpontúnak, minőségbiztosítottnak, mindenütt elérhetőnek, korszerűnek és megfizet­hetőnek kell lennie.

Az ezredforduló óta világszerte számos neurológiai és genetikai kutatás indult azzal kapcsolatban, hogy miért érezzük magunkat férfinak vagy nőnek.

Az orvosoknak a betegek kezelésekor figyelembe kell venniük azok kulturális hátterét is. 

Bevezetés:
A krónikus lymphoid leukaemia (CLL) patogenezisében a 90-es évek óta ismerjük az immunglobulin receptor (Ig) és az antigénprezentáció/ mikrokörnyezet szerepét a betegség kialakulásában. Az immunglobulin receptor repertoár speciális mintázatot mutat a betegségben, valószínűleg hozzájárulva az antigénprezentáció, a mikrokörnyezeti stimulusok által a folyamatos növekedési, antiapoptotikus és migrációs szignálokhoz. Ezen túlmenően ismert, hogy a szomatikus hipermutáció (SHM) jelenléte és mennyisége alapvetően két típusra osztja a CLL-t, olyan esetekre, ahol az immunglobulin gén antigénfelismerő zsebe nem esett át SHM-en: ez az ún. U-CLL-csoport (az angol unmutated rövidítésével), valamint a SHM-et hordozó eseteket az M-CLL kategória (mutated). Az U-CLL kategóriába eső betegek klasszikusan különböznek az M-CLL kategóriába esőktől mind biológiai, mind klinikai jellegzetességükben. Az utóbbi kedvezőtlen genetikai jellemzőkkel, fokozott B-sejt-receptor-aktivitással, rövidebb progressziómentes túléléssel és kedvezőtlenebb klinikai lefolyással társul. Ezen felfedezések vetették meg a CLL biológiájának kutatásában a tumor genetikai jellegzetességein túl az immun-mikrokörnyezet kutatásának jelentőségét is a hematológiai daganatok közül elsőként.

A vizsgálat szerint az amerikai apák érzelemgazdagabban kommunikálnak kislányaikkal, míg fiaikkal elsősorban sikerorientált a szóbeli érintkezés.