Más agyi régiók vesznek részt jó és kevésbé jó edzettségi állapotú idősebb személyeknél a kognitív feladatok megoldása során.

Rudolf Virchow kiterjedt, szisztemati­kus kutatásai alapján 1856-ban közöl­te elméletét, miszerint „minden esetben a vér többé-kevésbé kiterjedt rögöt képez a beillesztett [idegen] test köré... ...az [ide­gen test okozta] elzáródás következményei három csoportba oszthatóak, melyek az ér és környezetének irritációja, a vér alvadása és a véráram megszakadása.”¹

Érdekesség, hogy ezzel lényegében a vérrögképződés következményének tartotta e három tényezőt és csak vénás stasisnak tulajdonított szerepet a de novo thrombus-képződésben.² 

Idősebb korban az alváshossz rövidülése és az alvásminőség rosszabbodása kapcsolatban lehet a demencia kialakulásával és a korábbi halálozással.

Népességi vizsgálatok adatai szerint akár a vaszkuláris, akár a neurodegeneratív demencia kockázata 20 évnyi diabetes után mintegy kétszeresére emelkedik a nem diabetesek kockázatához képest.

A tesztoszteronkezelés indikációja napjainkban kiszélesedett; hatékony és biztonságos terápiás formát jelent hypogonadismus eseteiben. Fontos és eredményes eszköz az érintett férfiak életminőségének javításában. Figyelembe kell venni azonban az ellenjavallatokat, és természetesen a te­rápia megtervezésekor a spermiumtermelést negatív irányban befolyásoló mellékhatást is!

Az időskori lipidcsökkentésnek igazodnia kell a beteg, a betegség és a gyógyszerek eseti jellemzőihez. 

A humán szexualitás komplex folyamat, amelyre egyaránt hatással lehet­nek szomatikus, pszichés, párkapcsolati és kulturális tényezők. Ennek az áttekintő tanulmánynak a célja a szexuális zavarok kialakulásában szerepet játszó nem szomatikus faktorok bemutatása, a diagnosztika folyamatá­nak ismertetése, továbbá a valamennyi orvos által használható kezelési módszerek és a speciális pszichoterápiás kezelési lehetőségek áttekintése.

Jelenleg is vitatott, hogy az idősödő, de egyébként egészséges férfiak alacsony tesztoszteron szintjének kezelésére, szexuális működésének megőrzésére érdemes-e teszteszteron-pótló terápiát adni.

A népesség átlagéletkorának emelkedésével egyre több embert érint az időskori halláscsökkenés. A hallósejtek károsodása exogén és endogén okokra vezethető vissza. A beszédértés a tisztahang-küszöbnél is rosszabb („hallom, de nem értem”). A halláscsökkenés elszigetelődéshez és depres­szióhoz vezethet. Fontos a megelőzés és az egyre korszerűbb eszközökkel segíthető hallásrehabilitáció az életminőség megőrzésére.

Egy amerikai felmérés szerint az 50 éves nők majdnem fele küzd vizelettartási zavarokkal, de csak kis részük fordul orvoshoz emiatt, pedig a probléma kezelhető.