Folyóiratunk mostani tematikus cikk­válogatásának különös értéke, hogy a preventív kardiovaszkuláris medicina lá­tókörébe helyezi az olvasót. A 21. század­ban valóban ez a helyes attitűd, a kialakuló katasztrófák megelőzése a legfontosabb teendőnk.

A haskörfogat növekedése és a derék-csípő hányados magas értéke a szívbetegségek nagyobb kockázatát jelzi - különösen nőkben.

A REACH Regiszter 44 országban követi azokat a betegeket, akik az aterotrombózis következtében kardiotrombózis, cerebrális trombózis vagy a perifériás érterület be­szűkülése miatt ápolásra, kezelésre szorulnak. Kiderült, hogy tünetekkel járó perifériás érszűkület esetén a betegek gyakran nem szednek sztatint, bár az közel 20%-kal csökkenti az alsó végtagi kórfolyamat kockázatát. Az orvosok szakképzettsége je­lentősen befolyásolta az érszűkületes betegek sztatinszedését.

Kevés alkohol mértékletes fogyasztása inkább csökkenti, a nagy mennyiségben fogyasztott alkohol viszont növeli a heveny infarktus veszélyét, kiváltképp idős korban. Az alkohol és az infarktus összefüggése országról országra különböző.

Bár a kardiovaszkuláris betegségekről (CVD, cardiovascular disease) hagyományosan azt tartják, hogy inkább a férfiakat érintik, a CVD valójában a nők és férfiak esetében is vezető haláloknak számít világszerte. 

Az alapellátásban gyakran találkozunk fokozott kardiovaszkuláris kockázatú betegekkel. A módosítható kockázati tényezők, köztük a diszlipidémia kezelése nélkülözhetetlen. Számos vizsgálat eredményei szerint nagy a különbség a klinikai irányelvek ajánlásai és a tényleges klinikai gyakorlat között. 

A nemzetközi eset-kontroll vizsgálatban az infarktus kockázata szempontjából nem találtak különbséget az ülő életmódot folytatók és a kemény fizikai munkát végzők között. A szabad időben végzett mérsékelt vagy erőteljes fizikai tevékenység viszont valamennyi országban csökkentette a szívizominfarktus kockázatát.

Az érelmeszesedés befolyásolható, legfontosabb kockázati tényezői a diabetes mellitus, a magas vérnyomás, a nikotin és a zsíranyagcsere zavarai. Dyslipoproteinaemia esetén az emelkedett LDL-koleszterin- érték (LDL-C) vitathatatlanul kiemelkedő jelentőséggel bír: semmilyen más anyagcserezavarnak az érelmeszesedéssel való összefüggését nem tudták ilyen pontosan és sokoldalúan bizonyítani.

Főbb tézisek: 1. Az acetil-szalicilsav (ASS) kardiovaszkuláris betegségek primer prevenciójában való használatával kapcsolatos vizsgálatok megbízhatósága a módszertani hiányosságok miatt megkérdőjelezhető. E vizsgálatok figyelembevétele miatt a metaanalízisek feltehetően túlbecsülik az ASS hatását. 2. A jelenlegi álláspont szerint a 65 évesnél idősebb nők kivételével nincsenek olyan, jól definiált betegcsoportok, amelyeknek jelentős előnyük származna a primer prevenciós ASS-kezelésből. 3. M. Hayden és mtsai metaanalízise csak a több kardiális eseményt magába foglaló összetett végpontot tekintve mutatta ki az ASS hatását. A fatális myocardialis infarktus, a hirtelen szívhalál, a stroke kockázata és az összmortalitás nem csökkent szignifikánsan. 4. Az ASS alkalmazása mellett szignifikánsan gyakrabban fordul elő gasztrointesztinális vérzés. A vérzéses stroke is gyakoribbnak tűnik ASS-kezelés mellett, de a különbség nem szignifikáns. Németországban a coronariabetegségek és következményeik nemtől függetlenül a leggyakoribb halálokot képezik. A stroke a nők halálozási statisztikájában a harmadik, a férfiakéban az ötödik helyen áll. A nem halálos kimenetelű myocardialis infarktus életkor szerinti prevalenciája a 18–79 éves férfiak, illetve nők esetében 3,3%, illetve 1,7%, a stroke-é pedig ugyanebben a korosztályban 15,5% (férfiak), illetve 17,3% (nők).

Főbb tézisek: 1. A nagyszabású Interheart vizsgálatban minden tanulmányozott kockázati és védő tényező egyformán befolyásolta a szív-infarctus relatív kockázatát, nemtől, etnikai hovatartozástól és életkortól függetlenül.