A vizsgálatban az idős, esendő betegek számára az apixaban és a rivaroxaban a stroke és a szisztémás embolia szempontjából kisebb kockázatot jelentett, mint a warfarin. Az apixaban a major vérzések kisebb rizikójával társult, mint a dabigatran vagy a rivaroxaban, és a dabigatran kevésbé okozott jelentős vérzéseket, mint a rivaroxaban.

Az elmúlt években több tanulmány vizsgálta diabeteses, pitvarfibrilláló betegek körében az új típusú antikoagulánsokkal (NOAC) történő véralvadásgátlásnak a stroke és a szisztémás embolisatio megelőzésére kifejtett hatását. A III. fázisú vizsgálatok utóanalízisei és a való élet vizsgá­latok eredményei egyaránt alátámasztják a NOAC-ok, köztük a rivaroxaban hatásosságát és biztonságosságát diabetes és pitvarfibrilláció eseteiben is.

Az Annals of Internal Medicine-ben 2020. március 10-én online megjelent megfigyeléses vizsgálat szerint nem billentyű eredetű pitvarfibrillációban az apixaban biztonságosabb volt a rivaroxabannál.

A pitvarfibrillációval kapcsolatos fokozott morbiditási és mortalitási ri­zikó hátterében kiemelkedő szerepet játszanak a ritmuszavar előidézte thrombemboliás események. 

A pitvarfibrilláció a klinikai jelentőséggel bíró arrhythmiák közül a leg­gyakrabban fordul elő és a prevalenciája a népesség öregedésével nő. Bár nem életveszélyes ritmuszavar, a morbiditást és mortalitást jelentősen befolyásolja, szívelégtelenséget okozhat, és markere egy organikus beteg­ségnek még akkor is, ha ezt bizonyítani nem tudjuk. 

Mivel az életkor és a cerebrovaszkuláris thrombosissal (CVT) összefüggő szö­vődmények közötti korrekciót követően az endovaszkuláris thrombolysis (ET) magasabb mortalitással társult, a szerzők óvatosságra intenek az ET CVT eseteiben történő alkalmazását illetően.

 Journal of Stroke & Cerebrovascular Diseases, 2019. április

Retrospektív adatbázis-analízis alapján a warfarinhoz képest a rivaroxaban 2 éves követés után szignifikánsan csökkentette a stroke/szisztémás embolizáció kockázatát fragilis, nem valvuláris pitvarfibrillációban szenvedő be­tegek esetében, míg az apixaban és a dabigatran nem mutatott ilyen szigni­fikáns összefüggést. A warfarinhoz képest egyik direkt orális antikoaguláns sem mutatott lényeges eltérést a vérzéses események számában.

Journal of the American Heart Association, 2018. július

A stroke és a szisztémás embolisatio (SE) prevenciója a pitvarfibrilláció kezelésének fontos része. Az alvadásgátlás hagyományos módja K-vitamin-antagonista, legtöbbször warfarin adása. Az utóbbi időben a nem K-vitamin-antagonista típusú orális antikoaguláns (NOAC) szerek fokozatosan átvették a hagyományos antikoagulánsok helyét, kiküszöbölve azok számos hátrá­nyát. A széles körű adatgyűjtésen alapuló ARISTOPHANES vizsgálat szerint apixaban, dabigatran és rivaroxaban szedése mellett ritkábban fordul elő stroke/SE, mint warfarin szedése mellett, a biztonságosságra vonatkozó adatok azonban nem egységesek.

Az orális antikoaguláns terápia kiválasztása pitvarfibrillációban a nagy randomizált kontrollált vizsgálatok alcsoportelemzései után az erre a betegkörre tervezett prospektív vizsgálatok eredményeire alapozható. ilyen az EMANATE¹ vizsgálat is, egy nemzetközi, randomizált, aktív-kontroll, openlabel study, amelybe olyan új keletű pitvarfibrilláló betegeket vontak be, akiknél kardioverziót terveztek. Az EMANATE vizsgálat eredményei jól tükrözik a mindennapi klinikai gyakorlatban tapasztaltakat és a tanulmány szerint az újkeletű pitvarfibrillációban szenvedő betegek kardioverziója során alkalmazott apixabankezelés, hasonlóan a konvencionális heparin/KVA kezeléshez, alacsony stroke- és szisztémás embolizációs, valamint vérzéses eseményekkel jár.

Nonvalvuláris pitvarfibrillációban (NVPF) stroke-prevenció céljából a jelenleg érvényes 2016-os ESC ajánlás a direkt orális antikoagulánsokat (DOAC) preferálja K-vitamin-antagonista (KVA) kezeléssel szemben. A DOAC-választás mérlegelésénél meghatározó szempont a terápia biztonságossága, a major vérzéses események kockázata. A döntést megnehezíti, hogy direkt (head-to-head) randomizált klinikai vizsgálatok nem történtek a DOAC készítmények között. Jelen tanulmány azon real-world vizsgálatok szisztematikus áttekintése és hálózat metaanalízise, melyek NVPF-betegekben vizsgálta a DOAC és KVA által okozott major vérzéses események gyakoriságát. A szerzők konklúziója szerint apixabankezelés mellett szignifikánsan alacsonyabb volt a major vérzéses rizikó az egyéb DOAC- (dabigatran,rivaroxaban) és warfarinterápiával összevetve.