Az emberi szervezet komplex biológiai rendszer, melyben a különböző szer­vek, szervrendszerek élettani működéséhez molekuláris szinten nélkülöz­hetetlenek a fehérjék, illetve a megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló makro- és mikroelemek, valamint ásványi anyagok. Utóbbiak hiányában az adott szervrendszer és így a szervezet egésze működészavart szenved, amely hosszú távon irreverzibilis következményekhez is vezethet. Az aláb­biakban két – élettani szempontból – különösen jelentős anyag, a vas és a magnézium hiánya esetén fellépő szövődményeket, azok megelőzését, illetve a vas- és magnéziumpótlás aktuális kérdéseit tekintjük át.

Az inzulin első emberi felhasználásának 100 éves évfordulójára emlékezik ez a cikk. Száz évvel ezelőtt, az akkor kamasz Leonard Thompson volt az első 1-es típusú diabeteses beteg, akit sikeresen kezeltek inzulinnal és ezzel megmentették az akkoriban biztosan halálos ítéletnek számító betegségtől.

A 2-es típusú diabeteses betegek esetében az atheroscleroticus érbetegségek gyakrabban jelentkeznek, súlyosabb és gyorsabb lefolyást mutatnak, mint a nem cukorbeteg személyek esetében. Dr. Járai Zoltán, a Magyar Kardiológusok Társasága főtitkára, az MKT idei kongresszusán tartott előadásában a diabeteses betegek esetében észlelhető akcelerált atherosclerosissal, annak okaival, következményeivel és megoldási lehetőségeivel foglalkozott. Elő­adása kapcsán kérdezzük az előadót.

A modern diabetológia egyik legdinamikusabban fejlődő területe az inzulin­pumpa-kezelés, a szöveti glükózmonitorozás. Jelen összefoglalóban a glükózmonitorozással kapcsolatos számos gyakorlati szempontot, a monitorozás optimális gyakoriságát, a folyamatos glükózmonitorozó rendszerek hatékonyságát, megbízhatóságát és szere­pét elemezzük, és foglalkozunk a kapott glükózinformációk felhasználásának módjával.

A cukorbetegek egyötödének van valamilyen cukorbetegség okozta szemé­szeti szövődménye. Cukorbetegek körében legalább az évenként elvégzett szemészeti ellenőrzésekkel és a diabeteses retinopathia megfelelő időben való kezelésével a cukorbetegség szövődményeként kialakuló látásromlás és vakság megelőzhető.

Egy vizsgálat szerint a bariátriai műtét utáni 20%-os testsúlycsökkenés jelentősen javít a diabeteses beteg állapotán.

Az új inzulinkészítmények és az egyre fejlettebb inzulinbeadási eszközök mellett a legforradalmibb változások a folyamatos glükózmonitorozásban, az inzulinpumpa-kezelésben és a diabetes-gondo­zás digitalizációjában következtek be. 

A cukorbetegség, a cukorbetegek gon­dozása, de még inkább a betegség­hez társuló szövődmények kezelése egyre nagyobb feladatot jelent az egyénnek, a családnak, az egészségügynek és a tár­sadalomnak egyaránt. A terhet növeli, hogy a betegszám – mind a betegek zömét ki­tevő 2-es típusú diabetes (T2DM), mind az 1-es típusú diabetes (T1DM) esetében – az utóbbi évtizedekben hazánkban is jelen­tősen emelkedett.

A 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) kezelésében alkalmazott inzulinterápiával kapcsolatos adherencia igazoltan jobb betegkimenetelekkel társul, ezen belül javul a glykaemiás kontroll, csökken az egészségügyi források felhasználása, és mérséklődik a halálozás. Több kutatás is azt igazolja ugyanakkor, hogy a diabétesszel diagnosztizált betegek közel egyharmada számol be arról, hogy a megelőző egy hónapban legalább egy alkalommal nem tartotta magát az inzulinterápiás előírásokhoz.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a diabetes mellitus kezelésére szolgáló Liumjev (lispro inzulin) készítményt.