A védőoltásoknak köszönhetően napjainkban számos fertőző betegség rendkívül ritkává vált, azonban a koronavírus és a Covid–19-vakcinák ha­tásosságát illetően számtalan kérdés merül fel. A védőoltás hatásosságát az határozza meg, hogy képes-e megelőzni egy adott betegséget. Ahogy bármely más gyógyszer esetében, úgy egyetlen védőoltás sem 100%-ban hatásos minden egyes oltott ember számára az adott fertőző betegséggel szemben, azaz a hatásosság számos tényező függvénye. Jelen áttekintésben a tápláltsági állapot összefüggéseit elemezzük az oltások hatékonyságá­val és a súlyos Covid–19-fertőzés kimenetelének kockázatával, áttekintve a rendelkezésre álló szakirodalmat.

2020-ban az újonnan azonosított SARS-CoV-2 koronavírus gyors terjedése miatt a globális közegészségügyi intézmények stratégiákat dolgoztak ki a terjedés megállítására és a halálozás csökkentésére, amelyek nyomán más fertőző ágensek terjedése is jelentősen csökkent.

A COVID-19-et okozó koronavírus a fertőzést követően napokon belül átterjedhet a szívbe és az agyba, és hónapokig fennmaradhat a különböző szervekben.

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

A rákbetegség miatt kezelt gyermekek korábbi vakcináció által biztosított immunitása nem marad meg teljeskörűen, ezért valószínűleg helyes az a gyakorlat, ha a ráktúlélő gyermekeket az immunszuppresszív kezelés után 6–12 hónappal ismételten védőoltásban részesítjük (C szintű evidencia, be­tegségorientált kimenetelek és konszenzuson nyugvó irányelvek alapján). Emlékeztető MMR (kanyaró, mumpsz és rubeola) oltásra van szükségük az akut lymphoblastos leukaemia miatt már kezelt gyermekeknek, különösen az 5 éves kor alatt diagnosztizált és kezelt esetekben. Az immunszuppresszív terápia befejezése után ajánlatos 13-valens pneumococcus-vakcinát (PCV- 13) adni, a hepatitis B elleni védőoltás pedig a kemoterápia lezárása után 6 hónappal ajánlott. Mérlegelni kell általános revakcinációs program alkal­mazását is, mivel ez költséghatékonyabb lehet, mint a titer alapján történő újraoltás (C szintű evidencia, betegségorientált kimenetelek és konszen­zuson nyugvó irányelvek alapján).

Az élő kórokozókat tartalmazó vakcinák éberebbé teszik a veleszületett im­munrendszert, így BCG-, kanyaró-mumpsz-rubeola- vagy orális poliovírus-vakcináció után csökkenhet a SARS-CoV-2-fertőzésre való fogékonyság vagy a kialakult betegség súlyossága.

A kanyaróban elhunytak száma 2016 és 2019 között világszerte 50%-kal nőtt, csupán az elmúlt évben több mint 200.000 ember vesztette életét ebben az egyébként megelőzhető betegségben.

Az élő kórokozókat tartalmazó vakcinák éberebbé teszik a veleszületett immunrendszert, így BCG-, kanyaró-mumpsz-rubeola- vagy orális poliovirus-vakcináció után csökkenhet a SARS-CoV-2-fertőzésre való fogékonyság vagy a kialakult betegség súlyossága.

A COVID-19 elleni oltóanyag fejlesztői közül három nagy gyógyszergyár közzétette a vizsgálatok részletes protokolljait, a negyedik múlt héten kezdte a fázis III vizsgálatokat, de még 2 gyógyszergyár is nagyon jól halad.

Mikor lesz, mekkora védettséget nyújt, milyen tartós lesz a hatása, mennyire lesz biztonságos? Kérdések, amikre senki sem tudja egyelőre a választ.

Egy 52 éves férfi azért kereste fel or­vosát, mert az utóbbi 2 évben egyre súlyosbodó mértékben nehézséget okoz számára a szilárd ételek és az italok lenye­lése.