Az alábbiakban a november 29-december 2. között San Franciscóban megrendezésre kerülő CTAD konferencia fő témáit ismertetjük.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a 16-18 éves betegek parciális rohamainak kezelésére szolgáló Lacosamide UCB (lakozamid) készítményt.

A cikk összefoglalja két összefonódó éberségfüggő mozgás-rendellenes­ség, a nyugtalan láb szindróma és a periodikus lábmozgás zavar tüneteit, kórlefolyását, a komorbiditásukra, diagnosztikájukra, patofiziológiájukra, kezelésükre vonatkozó ismereteket és gyakorlatot. A két, egymást átfedő szindróma résztüneteinek megértésében az utóbbi 15 évben előrehaladás tapasztalható. Mind a háziorvosok, mind a neurológusok és belgyógyászok képzettségét növelni kell a gyakori, jelentős szenvedéssel járó, még nem kel­lőképpen diagnosztizált tünetegyüttes egyre szélesebb körű ismertetésével. Bár a megfelelő diagnózis csak alváslaboratóriumban állítható fel, a gyanúnak a háziorvosban is fel kell merülnie ahhoz, hogy javuljon a felismerési arány.

Az FDA engedélyezte a Diacomitot (sztiripentol) a Dravet-szindrómás, 2 éves vagy idősebb, klobazámot szedő gyerekek rohamainak kezelésére.

Az FDA 2018. augusztus 31-én felnőtt betegeknél történő alkalmazásra két új készítményt (Delstrigo és Pifeltro) engedélyezett a HIV-1 fertőzés kezelésére.

Egy 54 éves nő azért fordult orvos­hoz, mert néhány héttel korábban fájdalmas bőrelváltozások jelentek meg felső és alsó végtagjain. A bőrkiütés két antibiotikumkúra ellenére sem szűnt meg. A beteg lázról és súlyos generalizált fájda­lomról is beszámolt. A kórelőzményben nem szerepelt semmi említésre méltó.

Annak ellenére, hogy az utóbbi két évtizedben számos új antiepileptikum jelent meg, a betegség kimenetele lényegében nem javult. 

Az Európai Bizottság kiadta a forgalomba hozatali engedélyt az AbbVie MAVIRET^® (glecaprevir/pibrentaszvir) nevű gyógyszere számára, amely a krónikus hepatitisz C kezelésére szolgál az összes fő genotípus (GT1-6) esetén.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2016. november 14–15-én tartotta azt a workshopot, melynek keretében a big data felhasználási lehetőségeit tárgyalták a gyógyszerfejlesztés és gyógyszeripari szabályozás területén. A rendezvényt megnyitó Guido Rasi professzor, az EMA főigazgatója ki­emelte, hogy a közeljövőben elkerülhetetlen lesz ezeknek az adatgyűjtési és ismeretbővítési eszköztáraknak az alkalmazása. Használatuk, hozzá­férhetőségük és a kinyert eredmények viszont számos kérdést vetnek fel, ezeket a résztvevők négy szekcióban tárgyalták, majd panelbeszélgetésben foglalták össze. Következzenek a szekciók sarkalatos pontjai és a workshop legfontosabb megállapításai!

Németországban gyakori a sürgősségi betegfelvétel szándékos vagy vé­letlen mérgezés kapcsán: 2014-ben 229 399 kórházi kezelést igénylő mér­gezéses esetet regisztráltak.¹ Gyakran a tudatzavar a vezető tünet, amely további megfigyelést és kezelést igényel.