A West Virginia University kutatói az éghajlatváltozás és a levegőszennyezés tüdőbetegségekre gyakorolt hatásait elemző összefoglaló közleményt jelentettek meg a Chest folyóiratban.

A földrészekre kiterjedő pandémiák jelentősen befolyásolták a történelem menetét. Uralkodók halála, és hadseregek pusztulása, a gazdaság szétesése a következmény. A kórokozók folyamatos változása, a fogékony populáció számának növekedése miatt a pandémiákra a jövőben is számíthatunk. Tehát nem az a kérdés, hogy lesznek-e világjárványok. A kérdés az, hogyan tudjuk kezelni, tudunk-e tanulni a tapasztalatokból, azt tudjuk-e helyesen használni. A „One Health” – „Egy egészség” koncepció segíthet ebben.

A COVID-19 járványra nem elég oltás és gyógyszer kifejlesztésével reagálni, be kell fejezni a környezetpusztítást, mert a COVID-19 után újabb zoonózis pándémiák alakulhatnak ki.

A 2017-es Nobel-díj paradigmaváltás irányába mutat, és az egészségnek egy fontos, eddig háttérbe szorult aspektusára hívja fel a figyelmet: az egészség megőrzésében sokkal fontosabb a természetes környezettel való kapcsolat, mint korábban gondoltuk. 

A nyugat-nílusi vírus térnyerésére és jelentőségére markáns példát lát­hattunk a 2018-as évben Középkelet-Európában, hiszen minden eddiginél több humán esettel járó európai járványt tapasztalhattunk meg. A cikkben összegezzük azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszhattak ebben, valamint megvizsgáljuk a rokon vírusok jelentőségét és klinikai relevan­ciáját hazánkban.

Még nem teljesen reménytelen csökkenteni és megállítani a klímaváltozás negatív egészségügyi hatásait.

A globális klímaváltozásban az egészségügy szerepe sem elhanyagolható, így ebben a szektorban is meg kell hozni a Föld légkörét óvó intézkedéseket.

Akár egyetlen napi extrém hőség esetén is emelkedik a végstádiumban szenvedő vesebetegek aznapi kórházi felvételének és halálozásának kockázata.

Szerzők részletesen tárgyalják a klímaváltozás egészségi állapotra gya­korolt hatásait és ezek összefüggését az érintett populációk jellemzőivel. Szólnak a hőhullámok kiváltotta egészségkárosodásokról, a fokozódó légszennyeződés és az ultraibolya sugárzás negatív következményeiről, a vízzel terjedő és a táplálkozással összefüggő kórképek fontosságáról, az allergiás betegségek számának és elterjedésének klímaváltozással kap­csolatos kérdéseiről, a vektorokkal terjedő fertőzések növekvő jelentősé­géről, részben saját vizsgálataik alapján elemzik a várható tendenciákat. Hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás hat az egészségügyi ellátórend­szerre is. A klímaváltozás oktatásának helye van az orvosképzésben és az orvostovábbképzésben.

Egy új hipotézis megmagyarázza, hogy az állati élőhelyek elvesztése hogyan vezet új humán fertőző betegségek megjelenéséhez.