A méhnyakrák mind az előfordulását, mind a halálozását tekintve a 4. helyen áll a nők malignus daganatai között világszerte. A népességi szűrések bevezetése jelentősen növelte a rák mellett a rákelőző elváltozások felismerését is. A sejtkeneti kép értékelésének korábbi Papanicolaou-osztályozását a Bethesda-klasszifikáció váltotta fel, amely különösen a rákelőző elváltozások korai felismerésében hozott jelentős változást, kiegészítve egyéb vizsgálati módszerekkel, így a kolposzkópiával, humán papillómavírus (HPV) meghatározásával, valamint molekuláris módszerekkel. A jelenlegi ASC (atypical squamous cells), ASC-US (ASC, bizonytalan megítélésű) és ASC-H (ASC, nem egyértelműen megítélhető, de súlyos laphámlézió nem zárható ki), valamint a LSIL és HSIL (low-, high-grade squamous intraepithelial lesion) elnevezések bevezetése meghatározta a nőgyógyászok teendőit, a kezelés szempontjait. A HPV, különösen annak nagy kockázatú (hrHPV) típusainak meghatározása beépült a hazai vizsgálatok közé, és ismerete jelentősen befolyásolja a fertőzöttek kezelését. A szűrési irányelvek módosítása, modernizálása, kiemelten az elsődleges HPV-szűrés bevezetése, több hazai munkacsoporttal egyetértve, indokolt.

Remény van arra, hogy néhány éven belül otthon is könnyen elvégezhető teszt kerülhet forgalomba az esetleges méhnyakrák felismerésére.

A közleményben a strandok, meleg vizű fürdők látogatása után nagyobb eséllyel kialakuló gyermek-nőgyógyászati és nőgyógyászati hüvelyfer­tőzéseket tárgyaljuk. A leírt hüvelyfertőzések természetesen többnyire közfürdők látogatásától függetlenül diagnosztizálhatók, ezért a kórképek számos egyéb hajlamosító faktorát, szexuális úton terjedő fertőzésekkel való kapcsolatát is elemezzük.

A HPV FOCAL vizsgálat eredményei szerint a HPV-próba a citológiai vizsgálatnál korábban és pontosabban detektálja a méhnyak daganatos elváltozását.

A citológiai mintában az atípusos glandularis sejtek jelenléte fel kell hogy vesse malignitás gyanúját, ezért kivizsgálást és szoros nyomonkövetést tesz szükségessé. Különösen igaz ez a nagy kockázatú, 50 évesnél idősebb nők esetében.

Az egyik esetben egy 39 éves floridai asszonynál 2008-ban citológiai vizsgálat történt, melyről negatív lelet született. Két évvel később a cervix területén golflabda nagyságú rosszindulatú daganatra derült fény. A beteg 2011-ben méhnyakrák következtében meghalt.

A bakteriális vaginosis és a vulvovaginalis candidiasis napi gyakorisággal előfordul a szülészeti gyakorlatban, kezelése mégis sok buktatót rejt. Ennek oka, hogy a tünetek gyakran átfedik egymást, illetve mindkét kórkép hajlamos a kiújulásra. A pontos diagnózishoz és célzott kezeléshez elengedhetetlen a megfelelő kivizsgálás.

A humán papillómavírus (HPV) felfedezésével és a HPV elleni védőoltás lehetőségének megnyílásával a méhnyakrák leküzdhető lesz, egyelőre azonban a sejtvizsgálaton alapuló szűrés a méhnyakrák elleni küzdelem vezető stratégiája.