Norvég agykutatók vizsgálati eredményei szerint a kézírással lejegyzett tartalom jobban rögzül az agyban, ezért tanítása nem nélkülözhető.

A kávé éberségfokozó képességét általában a koffeinnek tulajdonítják, de egy új kutatás szerint más mögöttes mechanizmusok is magyarázhatják ezt a hatást.

A sclerosis multiplex (SM) és a depresszió gyakori együttes előfordulása részben azzal magyarázható, hogy az SM elváltozások az agy egy speciális „depressziós hálózatában” jelentkeznek, állítja egy új kutatás.

A súlyozott gén-koexpressziós hálózati analízis a génexpressziós profilok és fenotípusok közötti összefüggések feltárására alkalmas bioinformatikai módszer. Jelen vizsgálatban a súlyos asztmában szerepet játszó gének elemzésén túl igyekeztek meghatározni az asztma progressziójának hátterében meghúzódó rejtett mechanizmusokat és kulcsfontosságú géneket is.

A 2015-ös diagnosztikus kritériumrendszernek köszönhetően több neuromyelitis optica spektrum betegségben szenvedő beteget tudtunk diagnosztizálni és idejekorán kezelni, javítva a betegség kimenetelét. Az aquaporin-4 ellenanyag felfedezése után az anti-MOG-ellenanyag-pozitív esetek tovább árnyalták a képet.

A neurális plaszticitás a központi idegrendszer (KIR) azon tulajdonsága, mely során strukturális és funkcionális adaptáció révén az agy képessé válik arra, hogy a sérülés, külső behatás, környezeti változások okozta idegrendszeri károsodást követően, az agy újratanulja az elveszett működéseket.

Duális EEG-vel kimutatható, hogy az anya és csecsemője agyi folyamatai jobban integrálódnak a pozitív emocionális állapotokban, amikor az anyának van erősebb befolyása a diádikus hálózatra; a csecsemő erősebb befolyással bír negatív érzelmek esetén.

Terápiarezisztens epilepsziás betegek műtét előtti direkt intracerebrális stimulációs vizsgálatával bizonyították, hogy a dorzális anterior inzula az extázisért felelős terület.

A szkizofrénia szerteágazó – a kutatásban, az oktatásban, illetve a beteg­ellátásban releváns – betegségkoncepcióinak áttekintésére vállalkozik a cikk, beleértve a kraepelini, a bleuleri, a neurobiokémiai és az evolúciós megközelítéseket. A hipotézisek igazi szellemi kihívást jelentenek, jóllehet egyik sem magyarázza meg minden oldalról a szkizofréniát.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a pszichedelikus szerek segítségével, amilyen az MDMA is, az összetört elme megjavítható, írja a New Scientist.