Kaliforniai kutatók metabolomikai módszert fejlesztettek ki az öngyilkosság legnagyobb kockázatának kitett depressziós betegek szűrésére.

Egy új tanulmány ismét megerősíti azt a hipotézist, hogy az amiloid és a tau szintjében bekövetkező változások már évekkel az Alzheimer-kór (AD) klinikai tüneteinek megjelenése előtt kialakulnak.

A tartós cannabis használat a hippocampus atrophiájához és kognitív funkciók gyengüléséhez vezet, és ezen tényezők a demencia ismert kockázati faktorai.

Az akut és sok esetben intenzív fájdalom csillapítása a fájdalomcsillapítási algoritmusok ismeretében a kórkép jellegéhez, a fájdalom nagyságához, a beteg egyéni kockázataihoz igazodó kell, hogy legyen. Számos esetben analgetikum is elégséges, más esetekben a gyulladáscsökkentés is fontos szempont a kórfolyamat jellege alapján. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszercsoport a nem szteroid gyulladáscsökkentőké (NSAID). Ismert mellékhatások miatt a cél az NSAID dózis és alkalmazás időtartamának a lehető legrövidebbre való csökkentése. A fájdalom nagysága és intenzitása, a kórkép jellege alapján, az egyéni rizikótényezők mérlegelésével adhatók opioidok vagy ezekkel kombinált készítmények. 

Egy több mint 2000 résztvevős vizsgálatban kimutatták, hogy a napi legalább 7000 lépés gyaloglás középkorú felnőtteknél akár 70%-kal is csökkentheti a halálozást.

A közelmúltban két obszervációs vizsgálat eredményei is igazolták az átlagosnál nagyobb arányban növényi eredetű összetevőket tartalmazó étrend kedvező kardiovaszkuláris hatásait.

. A civilizált országokban az átlagos élettartam megnőtt, illetve egyre növekvőben van, így a lakosságnak mind nagyobb hányada él abban az életkori csoportban, melyben az osteoporosis leggyakoribb formája egészségi problémát okoz. Érthető tehát, hogy mind a szakmában, mind a társadalomban fokozott figyelem irányul az osteoporosisra.

Az achalasia („gyomorszájgörcs”) a nyelőcső funkcionális megbetegedése, ilyenkor a nyelőcső alsó záróizma nem képes ernyedni, a lenyelt falat vagy korty nem jut be a gyomorba, a nyelőcső alsó szakaszán megreked és idővel tágulatot okoz. Ritka betegségről van szó, mely körülbelül minden 80–100 ezer ember közül 1-et érint, és többnyire felnőttkorban (25 és 60 éves kor között) jelentkezik.

A csontokat érintő Paget-kórban egy vagy több, fokozott csontforgalommal jellemzett terület jelenik meg a csontrendszerben, általában felnőttkorban. A leggyakoribb tünet a fájdalom. Natív röntgenfelvételek készítését és a szérum alkalikusfoszfatáz-szintjének meghatározását javasolják az első diagnózis felállításához, illetve csontizotóp-vizsgálatot a betegség kiterje­désének megítéléséhez. Kezelésként nitrogént tartalmazó biszfoszfonátok adhatók aktív betegségben, illetve ha fennáll a szövődmények – ízületi gyulladás, a testtartás megváltozása, hallásvesztés, idegi kompressziós szindróma vagy osteosarcoma – kockázata. A jelentős szövődmények ki­alakulása előtt megkezdett terápia kedvező kimenetellel kecsegtet.

Az alábbiakban rövid összefoglalást adunk a járvány első évének tapasz­talataiból, elsősorban a járvány első hullámában leginkább sújtott orszá­gokban (Kína egyes tartományai, Olaszország, Spanyolország, USA, Nagy- Britannia) lezajlott kutatások eredményei, egyéb friss kutatási eredmények, valamint egyes könnyen elérhető statisztikák alapján.