Egy nagy, randomizált klinikai vizsgálat szerint a mérsékelt hipertóniában szenvedő várandósok vérnyomáscsökkentő kezelésével csökkenthetők az anya és az újszülött nemkívánatos eseményei.

A terhességi magasvérnyomásban javasolt gyógyszerek azonos hatásúak és egyaránt biztonságosak.

A harmadik generációs, béta- és alfa-litikus, kalciumcsatorna-blokkoló, antioxidáns tulajdonságú, hangsúlyozottan kedvező metabolikus hatású carvedilol a kardio- és vaszkuloprotektív hatásokon túl csökkenti a cirrhosis hepatishoz társuló portális hipertóniát, a varixruptúra veszélyét, továbbá egyes toxikus kardiomiopátiák kialakulását. A carvedilol valóban többet nyújt a hagyományos béta-blokkolóknál.

Manapság béta-blokkoló alkalmazása nélkül nehezen képzelhető el a kardiovasz­kuláris betegségek kezelése. Az első generációba a nem szelektív, a másodikba a kardioszelektív, a harmadikba a vazodilatátor hatással kibővült szerek tartoznak. A modern béta-blokkolók közül a bisoprololt, carvedilolt, metoprolol-szukcinátot és a nebivololt forgalmazzák Magyarországon. A magasvérnyomás-betegség, a külön­féle szívritmuszavarok, a koszorúér-betegség egyes formái és a szisztolés funkció­zavarral járó szívelégtelenség tartoznak vezető – kardiológiai – indikációs körükbe. A gyógyszerválasztás nem a generációs beosztás, hanem csak a meglévő bizonyí­tékok alapján lehetséges.

A 2013-as európai hipertóniaajánlásban új, általános célértékeket határoztak meg, figyelembe véve az idős kor és a diabetes mellitus problematikáját. A diagnosztiká­ban előtérbe került a 24 órás vérnyomás-monitorozás és az otthoni vérnyomásmé­rés. A kemény evidencia szintjére emelkedett a kettős RAAS-gátlás korlátozása. Az invazív vérnyomáscsökkentés nagyobb szerephez jutott, de itt a hosszú távú ered­mények még váratnak magukra.

A társadalom öregedésével egyre fontosabb, hogy ismerjük a heveny aortadisszekció kockázati tényezőit és mellkasi fájdalmak okát kutatva gondoljunk erre a kórképre. Az új kezelési lehetőségek miatt az intenzív terápiás szakemberek, a kardiológusok és a szívsebészek újabban fokozott figyelemmel fordulnak a heveny aortaszindrómák felé. Bár eddig csak néhány centrumban rendezkedtek be a klinikai algoritmusok végrehajtására, mellkasi fájdalom esetén a képalkotó vizsgálat mielőbbi elvégzésére, a heveny coronaria-szindrómára vonatkozó algoritmusokhoz hasonlóan ennek a diagnosztikai cselekvéssornak is széles körben el kell terjednie.

A cirrhosisos betegek prognózisát egyrészt az befolyásolja, hogy milyen mértékben korlátozott a máj  működése (sárgaság, szintetizáló képesség, ascites, encephalopathia), másrészt az,  hogy a krónikus májbetegséghez milyen szövődmények társulnak (veseműködési zavar,  hepatocelluláris karcinóma, visszerekből kiinduló gasztrointesztinális vérzés).

A Béta-receptor-blokkolóké az egyik legfontosabb antihipertenzív gyógyszercsoport. A hypertonia szinte általános a praediabeteses és manifeszt 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegek körében. A szövődmények megelőzése érdekében a vérnyomást pontosan kell beállítani, az érvényben levő irányelvek szerint. Az elsőként választandó szerek a renin–angiotenzin rendszer gátlószerei: az ACE-gátlók és az angiotenzin-2-receptor 1-es altípusának antagonistái (angiotenzinreceptor-blokkolók, ARB), mivel vesevédő hatásuk van, és a szívizom átépülését (remodeling) is gátolják. Egyes szerek a peroxiszóma-proliferátor által aktivált g-receptor aktiválásával a glükóztoleranciára is kedvezően hatnak. A vérnyomást gyakran csak b-blokkolót is tartalmazó kombinációval lehet a célértékre beállítani. Erre a célra gyakran a metoprololt használják. A carvedilollal végzett számos összehasonlító vizsgálat alapján ez a hatóanyag kedvezőbb lehet a metoprololnál és más, első vagy második generációs b-blokkolóknál.