Szerzők részletesen tárgyalják a klímaváltozás egészségi állapotra gya­korolt hatásait és ezek összefüggését az érintett populációk jellemzőivel. Szólnak a hőhullámok kiváltotta egészségkárosodásokról, a fokozódó légszennyeződés és az ultraibolya sugárzás negatív következményeiről, a vízzel terjedő és a táplálkozással összefüggő kórképek fontosságáról, az allergiás betegségek számának és elterjedésének klímaváltozással kap­csolatos kérdéseiről, a vektorokkal terjedő fertőzések növekvő jelentősé­géről, részben saját vizsgálataik alapján elemzik a várható tendenciákat. Hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás hat az egészségügyi ellátórend­szerre is. A klímaváltozás oktatásának helye van az orvosképzésben és az orvostovábbképzésben.

Olaszország egyik ipari városában már a nem túl magas finomszemcsés légszennyezés is növeli a betegfelvételt a kórház kardiovaszkuláris osztályán. Egy másik új vizsgálat azt mutatta ki, hogy a szennyezett levegő hatására a koszorúerekben fokozódik a kalcium lerakódása.

Már korábban is bizonyították, hogy szennyezett levegő belégzése jelentősen növeli az agyi katasztrófa kockázatát. Egy új vizsgálat szerint a légszennyezettség hosszabb távon az agy szerkezetének károsodásához vezet, és a korosodó városlakók gondolkodóképességének romlását okozza.

Az Európai Unióban nagyszabású tervet készítettek, melynek megvalósításával a légszennyezettség 2030-ra jelentősen csökken. A légszennyeződés világméretű gondját súlyosbítja az ázsiai országokból származó “szennyeződés import”.

A beteg szív teljesítmény csökkenése miatt keringési elégtelenség alakul ki. Új, igen kiterjedt vizsgálatok szereint a szívelégtelenség és a leggyakoribb ritmuszavar kifejlődésében a légszennyezettség is szerepet játszik.

Kanada legnagyobb olaj-, gáz- és kátrányfeldolgozó régióiban jóval szennyezettebb a levegő, mint a világ legszennyezettebbnek tartott városaiban, ahol több férfi betegszik meg a légszennyezéssel összefüggésbe hozott rosszindulatú daganatokban.

A kardiovaszkuláris megbetegedések okozta halálozás az egyre korszerűbb kardiológiai ellátás következtében nemcsak az Európai Unióban, hanem hazánkban is örvendetesen csökken, a szív-ér rendszeri megbetegedések még mindig vezető halálokként, a halálozások 52%-áért felelősek. Épp ezért minden olyan tudományos eredmény, amely valamely anyag kardiovaszkuláris halálozást csökkentő hatásáról szól, igen nagy érdeklődésre tarthat számot.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a krónikus betegségekkel kapcsolatos morbiditás és mortalitás negyedik vezető oka a fejlett országokban, így az USA-ban is, ahol évente több mint 120 000 ember hal meg COPD-ben.