Belga kutatók feltárták az irritábilis bél szindróma kialakulásának biológiai mechanizmusát. A Nature-ben megjelent tanulmány megnyitja az utat a hatékony kezelés kifejlesztése előtt.

A viszketés az egyik legelviselhetetlenebb és leggyakoribb szubjektív tünet. Elsősorban a bőrhöz kapcsolódik, bár allergiás betegek időnként nyálkahártyák (torok-, szemnyálkahártya) viszketéséről is panaszkodnak. A viszketéssel járó bőrbetegségek és szisztémás betegségek mellett számos környezeti faktor (rovarcsípés, növények, a bőr kiszáradása) is okoz viszke­tést. Sokféle helyi és szisztémás kezelés közül válogathatunk.

A közlemény két olyan, poratkára allergiás, súlyos asztmás beteg longi­tudinális vizsgálatáról számol be, akiket egy éven át sikeresen kezeltek omalizumabbal.

European Annals of Allergy and Clinical Immunology, 2015. március

A COPD krónikus, progresszív légúti gyulladás számos fenotípussal. Napjainkban csak tüneti terápiái léteznek. COPD-ben nem csupán a légzőrendszer beteg, hanem szisztémás gyulladás is detektálható. A terápia két nagy, forrongó területe a szteroidok (és kombinációik) helye a kezelésben, illetve a hörgtágítók gyulladásra kifejtett hatása. Cikkünk az inhalációs kortikoszteroidok helyét keresi a COPD terápiájában. Általánosságban a nagy dózisú szteroidnak nincs terápiás előnye a közepes dózissal szemben COPD-ben. A szteroid elhagyásához a kezelés előtti fenotípust kell figyelembe venni.

Az urtikária gyakori betegség, akut formája különösen gyakori. Szerencsés eset­ben az akut urtikária gyorsan elmúlik, a betegek sokszor maguktól megfejtik a tü­netek kiváltó okát. Nagyobb kihívás a krónikus spontán urtikária és az indukálható urtikáriák kezelése. A krónikus spontán urtikária gyakran évekig tart, aktív korban lévő embereket érint, és bár átmeneti állapotnak tekinthető, amíg tart, súlyosan rontja az életminőséget. Az omalizumab bevezetése nagy előrelépés a korábbi ke­zelésekre refrakter krónikus spontán urtikária kezelésében.

Az asztma heterogén betegség, ám az extrinsziknek, illetve intrinsziknek tar­tott asztma esetei között több a hasonlóság, mint a különbség. Ha nem találtuk meg a specifikus allergént, az még nem jelenti azt, hogy a beteg nem atópiás. Az intrinszik asztmások betegsége gyakran súlyos. Az eddigi eredmények azt sugall­ják, hogy az omalizumab hatásos lehet a súlyos intrinszik asztma terápiájában is.

International Journal of General Medicine, 2014. július

A táplálékallergiás tünetek eltérő patomechanizmusokkal jönnek létre: az esetek közel 50%-áért (korai reakciók) az IgE mediálta immunválasz a felelős, a többi tényező eddig pontosan nem meghatározott folyamat révén alakul ki. A tünetek több szervrendszert érinthetnek, súlyosságuk az enyhétől az életveszélyes állapotig terjed. Minden életkornak megvan a tipikus ételallergénje. Az IgE mediálta formák elsősorban bőrpróba végzésével vagy specifikus IgE szint meghatározással diagnosztizálhatók, de bizonyító erejük az ételterheléses vizsgálatoknak van. A táplálékallergén teljes eliminációja a nemzetközileg elfogadott terápiás módszer.

Egy nemzetközi kutatócsoport azt mutatta ki, hogy ha havonta egyszer egy nagy dózisú injekciót adnak be egy általánosan használt asztmagyógyszerből, ez nagyon hatásos a tinédzserekben és a felnőttekben krónikus csalánkiütés és súlyos, viszkető kiütés esetén.

Az anafilaxia szisztémás túlérzékenységi reakció, amely a légutak elzáródása vagy keringési kollapszus miatt halálhoz is vezethet. Az anafilaxia allergénre adott válasz következménye. Általában immunglobulin E által közvetített reakció, s a hízósejtek és a bazofil granulociták aktivációjával, bőr-, légzési, kardiovaszkuláris, gasztrointesztinális és idegrendszeri tünetekkel jár. A leggyakoribb kiváltó okok: étel, rovarcsípés, gyógyszerek.