A csípő-keresztcsonti vagy sacroiliacalis ízület diszfunkciója a deréktáji fájdalom gyakori kiváltó oka, azonban pontos diagnózisa nem könnyű feladat. A konzervatív kezelés egy multimodális programból áll, amely ma­gában foglalja a betegoktatást, valamint a medenceöv stabilizálását célzott nyújtással és manuálterápiával kombinálja. A stabilizáló övek szülést köve­tő alkalmazása is hasznos lehet. Azoknál a betegeknél, akiknél a tünetek konzervatív kezeléssel nem javulnak, előnyösek lehetnek az intervenciós kezelési lehetőségek.

A daganatos betegség és a daganatellenes kezelések miatt sok beteg kor­látozza a fizikai aktivitását, pedig a betegség és a számos mellékhatás ellen vívott harcban a sport és a mozgásterápiás programok hatékony szupportív módszerek, ráadásul páratlan lehetőséget kínálnak a betegeknek arra, hogy a gyógyulási folyamatban aktívan közreműködjenek.

Az elmúlt két évtizedben jelentős fej­lődés következett be az onkoterápiás kezelések területén, melyhez a szakembe­rek igyekeztek felzárkóztatni a szupportív, illetve palliatív ellátás korszerűsítését is. 

A társastáncot a legtöbb ember kedveli, olcsó, nem kívánja egészségügyi személyzet közreműködését. A pszichés jó közérzet előmozdítása mellett az általános kardiorespiratorikus és motoros fittség megszerzése/meg­tartása érdekében, időskorban a testi és szellemi hanyatlás fékezésére, elesésmegelőzésre, a Parkinson-kór lassítására, a szociális kapcsolatok javítására igyekeznek felhasználni.

Az idősek fizikai állapotának felmérésére számos tesztet dolgoztak ki. Minden vizsgálatban egyértelműen bebizonyosodott, hogy a mozgáskészség javíulása nagyot lendít az életkilátásokon. 

A pulmonológiai rehabilitáció (PR) a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők kezelésének meghatározó komponense, melynek gyökerei a 19. század végéig nyúlnak vissza, és kezdetben a tbc miatt légzésrokkantak számára hasznos ismereteket tartalmazta. 

Az időskori memóriazavar és kognitív hanyatlás korábbi vizsgálatok szerint rendszeres testedzéssel mérsékelhető, de két új tanulmányban nem sikerült igazolni, hogy a testmozgás vagy táplálékkiegészítők fogyasztása megállítaná a kezdődő demenciát.

Jól tudjuk, hogy bizonyos rákféleségek ritkábban támadják meg a fizikailag aktív személyeket, de kevésbé közismert az a tény, hogy a rákbetegek fizikai edzésprog­ramjai akár az operatív beavatkozások előtt és után, akár a kemo- vagy radioterápia alatt nemcsak a pszichére hatnak kedvezően, hanem javítják a betegek funkciona­litását, teljesítőképességét, életminőségét, s talán az életkilátásokat is. Az utóbbi év ezekről szóló irodalmából tallóz ez az írás, csupán érintve a fizikai aktivitás védő ha tását egyes rákféleségekkel szemben, az aktivitással meghosszabbítható minőségi élettartamot.

Rendszeres mozgással, testedzéssel a mobilitás idős korban is javítható. Már a min­dennapi, szokványos testmozgás (pl. séta, házimunka) is kedvezően befolyásol­ja az időskori mozgásképességet. A célzott edzésprogramok (egyensúlyfejlesztés, gyorsasági/erőnléti tréning, a kognitív viselkedés fejlesztése) szintén pozitív hatá­súak. A mobilitás javítását célzó beavatkozások tervezésében figyelembe kell venni a mozgástól és az eleséstől való félelmet mint korlátozó tényezőt. 

A romló fizikai állapot növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. A kockázat a mozgáskorlátozottság súlyosságával arányosan nő.