Több meghatározó és potens szereplő megkérdezte, mit tennék én a digi­tális egészségügyért. Leírtam és be is került az immár mindenki számára elérhető dokumentumba. Ezt mutatom be röviden. Azt gondolom, rövid távon sem elérhetetlen az egészségügy iránt elégedett társadalom, amit már azzal el lehet érni, hogy a polgárok segítséget kapnak az egészség­megőrzésben. Ezt pedig digitális eszközökkel lehet jól csinálni. Egyre ke­vesebb az egészségügyi személyzet, sőt egyre szűkebbre is szakosodik az egészségügy. Nincs „pluripotens” orvos, aki átlátja a beteget, és ez nem is várható el (hiszen nincs már mindent javító autószerelő sem...). Ezért kell az e-beteg attitűd, aki a saját betegségét vagy kockázatait átlátja és egyedül is döntéseket tud hozni, ha jó információkat kap. Az államtól is.

Három egyszerű kísérlet megmutatta, hogy járvány idején a lakosság fel­világosításában érdemes nagy hangsúlyt helyezni a vírus exponenciális terjedésének érzékeltetésére.

A gazdagabb országokban a rák, a szegényekben a kardiovaszkuláris megbetegedés a vezető halálok a középkorúak körében.

Egy új kutatás szerint a közhiedelemmel ellentétben, a magasabb képzettség nem véd meg a demencia ellen.

Az egészségügyi információ széles körű online hozzáférhetőségének szá­mos pozitív hatása érezhető az orvosi ellátásban, ehhez azonban egyenet­len szakmai színvonal, gyakran rossz értelmezhetőség vagy üzleti befolyá­soltság társul. A nemkívánatos jelenségek visszaszorítása orvosok, szakmai szervezetek közreműködését is igénylő feladat.

Az Alzheimer-kórban szenvedők számának rohamos emelkedése mellett a demencia növekedési üteme lassulni látszik.

Az egészségműveltség azokat a képességeket foglalja magába, amelyek az egészséggel kapcsolatos alapinformációk befogadásához szükségesek, s meghatározók az egészséggel kapcsolatos döntésekben. Az egészség­fejlesztés, betegségmegelőzés és gyógyítás folyamatában fontos lenne számba venni a célcsoportok egészségműveltségét. Egy nyolc európai or­szágban végzett összehasonlító kutatásban a megkérdezettek tizedének elégtelen, közel felének problémás szintű volt az egészségműveltsége. Hazai adatokkal nem rendelkezünk; sőt az egészségműveltséget jelentő­sen befolyásoló általános szövegértés vizsgálata sem tart számot kutatói (kormányzati) érdeklődésre Magyarországon. Ennek veszélyeire kívánjuk felhívni a szakmai közönség figyelmét.

Az Amerikai Egyesült Államok sürgősségi osztályain évente  kb. 70 000 gyermeket látnak el, akik bizonyos kanalas gyógyszerek túladagolásának mellékhatásaiban szenvednek, ezért az Amerikai Gyermekgyógyászok Akadémiája sürgeti a kanalas gyógyszerek adagolásának metrikus egységesítését.

Az egészségügyi ellátás alapszintjén történő szolgáltatások előtérbe helyezése, a gyógyszerpaletta és a diagnosztikai eszközök robbanásszerű növekedése, valamint ezzel egyidejűleg a betegek kifejezettebb igénye az informáltságra és a terápiás döntésekben való részvételre – együttesen befolyásolják a mai gyógyító tevékenységet.

A standard mentális állapotvizsgálat fő elemeinek a háziorvosi rendelőkben való alkalmazása segíthet a pszichiátriai betegségek felismerésében és támpontot jelent az alaposabb kivizsgálásban, a beteg követésében, esetleg szakrendelésre irányításában is.