A valódi, súlyos kimenetelű nemkívánatos hatást okozó antibiotikumallergiák napjainkban ritkábbak, mint amennyi betegről tudni véli az egészségügyi személyzet a betegdokumentációk alapján. A pontatlan allergiás anamnézis a széles spektrumú antibiotikumok elleni rezisztencia növekedésével, a Clostrioides difficile gyakoribb előfordulásával, költségnöveléssel és számos egyéb kockázatokkal jár mind a járó-, mind a fekvőbeteg-ellátásban.

A szexuális úton terjedő fertőzések (STI) gyakorisága az utóbbi évtize­dekben növekvő, a fejlett diagnosztika és a hatásos kezelések ellenére is. Hazánkban a nemibeteg-ellátás szervezetileg a Bőr-Nemibeteg Gondozó Intézetekhez tartozik, a Semmelweis Egyetem Bőrklinikája STD Centrumának szakmai felügyelete, irányí­tása mellett. A jelentésre kötelezett STI-k a szifilisz, a gonorrea, a HIV, a Chlamydia-fertőzés és a lymphogranuloma venereum (LGV). Lényeges változások észlelhetők a klinikai jellegzetességekben: gyakran fordulnak elő STI koinfekciók, kiemelkedő gyakorisággal HIV-fertőzéshez társulva. Észlelhetők szövődményes kórformák: ko­rai neuroszifilisz, szemészeti, otoneurológiai szifilisz, újra megjelent a korai konnatális sz­filisz. Hazánkban is előfordul LGV, a Nyugat Európába gyakran utazó férfiakkal szexelő férfiak (men who have sex with men, MSM) populációjában, proktitisz klinikai képében. 

Az 58 éves férfi generalizált bőrvisz­ketés, valamint a törzsön, a háton és a végtagokon – a talpon és a tenyéren is – megjelenő eritematózus foltok miatt jelentkezett vizsgálatra. Az elváltozások nem jártak fájdalommal. Memóriaprob­lémái miatt a beteg nem tudta felidézni, mikor jelent meg az első folt. Aktuálisan betegsége, láza nem volt. Nemrég vizsgál­ták ataxia, felső végtagi tremor és hallás­zavar miatt, a feltételezett diagnózis Par­kinson-kór volt.

Az elmúlt 20 esztendő bőrgyógyászati fejlődése hazánkban jól nyomon követ­hető az egyetemi oktató-, betegellátó és kutatóközpontok nagyívű fejlődé­sében, valamint a kísérletes és klini­kai eredmények publikációin keresztül. A III. szintű betegellátást nyújtó közpon­tokban hozzáférhetők az Európában befogadott, legkorszerűbb eljárások, vizsgálatok, biológiai terápiák, fény- és lézerkezelések. Míg az egyetemek vonzereje a fiatalok számára nagy, a bőr-és nemibeteg-gondozó intézetekben dolgozók között idősebbek, sokszor nyugdíjas korúak dolgoznak, és szak­emberhiánnyal találkozunk: jól képzett bőrgyógyászaink iránt van kereslet kül­földön. A szakmában markánsan van jelen a szabadidőben gyakorolt magán­praxis az állami egészségügyi ellátás és az egyetemi munka mellett is, ugyan­akkor egyre több az önálló magánren­delő. A magánszféra nagymértékben a kozmetológia irányába orientálódott.

Az elmúlt évtizedben nőtt a primer és a szekunder szifilisz gyakorisága: újból fokozott figyelmet kell fordítanunk a betegség kórismézésére, kezelésére. A nagy kockázatú személyek szűrése fontos háziorvosi feladat. 

A sclerosis multiplex a központi idegrendszer krónikus gyulladásos megbetegedése, amely lefolyása szerint három típus valamelyikébe sorolható. A diagnosztikában a módosított McDonald-kritériumok az irányadók. Az agy és a gerincvelő MR-vizsgálatának szerepe a diagnózisban fontos, de távolról sem kizárólagos. Az immunmodulációs bázisterápia alapjai továbbra is az IFNβ-készítmények és a glatiramer-acetát.