A krónikus mieloid leukémia kezelésében használt tirozin-kináz-gátlók a magas vérnyomás mellett érelmeszesedéses artériás betegségeket is okozhatnak.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a mieloid leukémia kezelésére szolgáló Scemblix (asciminib) készítményt.

A Fierce Pharma minden évben összeállítja a legnagyobb árbevételű gyógyszeripari vállalatok listáját. A mostani sorrend a 2021-es teljes év forgalmi adatain alapul, melyet a korábbi évekhez képest COVID-19 járvány alaposan felforgatott.

A Journal of Parkinson’s Disease-ben megjelent közlemény szerint a nilotinib kedvező agyi változásokat eredményezhet Parkinson betegségben és demenciában.

A tirozin-kináz-inhibitorokat ma már széles körben alkalmazzák szolid tumo­rok és hematológiai betegségek terápiájában. Óriási előnyük, hogy elkerülhe­tővé teszik a hagyományos kemoterápiák mellékhatásait, de lehetnek speci­fikus toxikus hatásaik – leggyakrabban dermatológiai és gasztrointesztinális területen; hipotireózis és kardiotoxicitás ritkábban fordul elő. A betegek túlélése és a célzott terápiák alkalmazása között egyértelmű összefüggés van, így a mellékhatások megfelelő ellátása igen fontos a felesleges terápialeállítások és dóziscsökkentések elkerülése érdekében.

Az imatinib, majd számos más tirozin-kináz-gátló megjelenése áttörést ho­zott a krónikus mieloid leukémia kezelésében, ma az esetek döntő többsé­gében sikerül hematológiai, citogenetikai és molekuláris remissziót elérni. A betegek túlélését egyre inkább a kísérőbetegségek határozzák meg, így a kezelés megválasztásában a különböző tirozin-kináz-gátlók metabolikus mellékhatásai egyre fontosabb szempontnak számítanak.

Az Orvostovábbképző Szemle e havi számának malignus hematológiai betegségekkel foglalkozó mindhárom közleménye a limfómák egy-egy csoportjának kezelési lehetőségeit tekinti át. Az első cikkbben a kiújuló vagy refrakter myeloma multiplex kezeléséről olvashatnak, a második cikk az agresszív B-sejtes limfómák diagnosztikájáról és terápiájától szól, míg a harmadik cikk a perifériás T-sejtes limfóma kezelését mutatja be.

A sejtosztódás-szabályozás molekuláris mechanizmusainak egyre részletesebb megismerése révén olyan kis molekulájú tirozin-kináz-inhibitorok (TKI) azonosítására kerülhetett sor, amelyek a daganatokban kórosan szabályozott jelátviteli rendszereket veszik célba, és amelyek fontos terápiás alternatívát jelenthetnek a hagyományos citosztatikumok mellett, illetve kombinációs készítményként alkalmazhatók azokkal. A jól körülírt molekuláris célpontok ellenére, a TKI-okra olyan mellékhatásspektrum jellemző, amely a daganatterápia során nagy figyelmet érdemel a kezelés folyamatosságának fenntartása érdekében. A TKI-ok által kiváltott májkárosodás mértéke jelentős eltéréseket mutat az egyes szerek között.

A vérképzőrendszer betegségeinek gyógyításában az elmúlt húsz év olyan lélegzetelállító eredményeket hozott, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Különösen igaz ez a rosszindu­latú hematológiai kórképek esetében, ezért a továbbiakban erre fogom irányí­tani az olvasó figyelmét. A változások több területet érintettek, de két fő cso­portba sorolhatók. Az egyik a betegsé­gek molekuláris patomechanizmusának pontosabb megismerése, a másik pe­dig az őssejtátültetéssel kapcsolatos is­mereteink bővülése.

Az elmúlt 30 évben sikerült lényegesen javítani a felnőttkori akut limfoid leukémiában (ALL) megbetegedők gyógyulási esélyeit az évtizedeken át következetesen és folyamatosan végzett terápiaoptimalizáló tanulmányok eredményeként. Napjainkban a teljes remisszió aránya 85–90%, az ötéves túlélési arány pedig 35–50%.