A 2012-es londoni olimpia alatt kezdődött meg Nagy-Britanniában egy óriási vállalkozás, amely számos úttörő eredménnyel szolgált az onkológia területén.

Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

A mandula alacsony kalóriatartalmú étrend mellett fogyókúra során is fogyasztható, rágcsálása ráadásul teltségérzetet biztosít.

A mentális betegségek incidenciája a világjárvány, a társadalmi traumák mentén nőtt, a hangulatzavarok, a depresszió, a szorongásos betegségek, az addiktológiai problémák népegészségügyi méreteket öltöttek. Az el­múlt tíz év fejlődést hozott kutatási programokban, diagnosztikus rend­szerekben, a digitalizáció alkalmazásában, gyógyszeres és nem gyógysze­res kezelési módszerekben. Az evidencián alapuló hatékony módszerek – szomato-, farmako-, szocio- és pszichoterápia – elérhetősége a legfőbb kihívás. A pszichiátriai ellátás továbbra is személyközpontú, interdiszcip­lináris és lehetőség szerint közösségalapú.

Örömmel fogadtam el a felkérést, hogy bevezetőt írjak a mostani újság fő témájához: a perifériás érbetegség ellátá­sához, mivel úgy érzem, népegészségügyi szempontból is nagyon fontos kérdéskörrel foglalkozik.

A tüdőrákos megbetegedések nagy száma és magas mortalitása világszerte komoly népegészségügyi gondokat okoz. Sokáig nem állt rendelkezésre olyan módszer, mellyel a korai, még operábilis tüdődaganatok kimutathatók lettek volna, és amelyek igazoltan csökkentették volna a mortalitást. A 2013-ban publikált NLST és a 2019-ben megjelent NELSON vizsgálatok is egyértelműen bemutatták, hogy rizikócsoportban alkalmazva az alacsony dózisú CT-vel végzett tüdőrákszűrés jelentősen csökkenti a betegség hosszú távú mortalitását. Ezeknek a vizsgálatoknak a fényében, illetve részben ezekkel párhuzamos módon számos európai országban, köztük hazánkban is indultak pilotprogramok. Cikkünkben a több európai országokban elvégzett, illetve folyamatban levő tüdőrákszűrő program sajátosságait mutatjuk be, a már megjelentetett eredményeket ismertetjük.

Dolgozatunk célja a szervezett népegészségügyi emlőszűrési program 6–10. szűrési körei részvételi mutatóinak meghatározása (2012–2021). Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak. A vizsgált időszak a 2012–2021. évi időszakot tartalmazza. A diagnosztikus és a szűrési célú mammográfiás vizsgálatokat egyaránt elemeztük. A 2012–2019 közötti lefedettség (átszűrtség + átvizsgáltság együtt) a 48,1–51,5%-os sávban változott, ami a 2020–2021-es szűrési ciklusra 31,8%-ra csökkent. Ezen belül az átszűrtség a 30,3–31,2%-os sávból 20,0%-ra csökkent, míg az átvizsgáltság a 17,7–20,7%-os sávból 11,8%-ra csökkent. A szűrési és diagnosztikus célú mammográfiás vizsgálatok száma csökkenő tendenciát mutat. Az emlőrák miatti halálozás érdemi csökkentéséhez az emlőszűrési program részvételi arányainak emelése szükséges.

A rosszindulatú daganatok incidenciájának és mortalitásának felmérése alapvető fontosságú az onkológiai hálózat tervezése és szervezése szempontjából. Magyarországon a daganatos esetek populációalapú adatgyűjtését a Nemzeti Rákregiszter végzi, míg a halálozási statisztikák összeállításáért a Központi Statisztikai Hivatal felel. A jelen közlemény szerzői a 2010-es évek daganatos epidemiológiai helyzetének összegzésére vállalkoztak, elhelyezve hazánkat Európa onkológiai térképén, bemutatva a legnagyobb népegészségügyi kockázatot jelentő malignitások morbiditását és mortalitását. A GLOBOCAN becsült adatai szerint európai viszonylatban 2018-ban Magyarországon bizonyult a legmagasabbnak a rosszindulatú daganatok incidenciája és mortalitása. A jelentett esetszámok alapján megállapítottuk, hogy hasonlóan az előző évtizedekhez, az új esetszám növekedése mellett a daganatos halálozás stagnálása tapasztalható. A teljes populáció körében a legmagasabb incidenciájú megbetegedésnek a tüdőrák és a kolorektális rák bizonyult, melyet az emlőrák követett. Az összes daganatos halálozás közel feléért ez a három daganattípus felel. A populációalapú betegségregiszterek, így a Rákregiszter működésének javítása csak széles körű társadalmi összefogás segítségével valósulhat meg.

A spanyol Tarragonában végzett  vizsgálat eredményei szerint a teljes értékű tej nagymértékű fogyasztása gyengíti az idős emberek kognitív teljesítményét, és magasabb kardiovaszkuláris kockázattal jár.

A kismedencei gyulladás a nők felső genitális traktusát érintő polimikrobás fertőzés, melynek két leggyakoribb kórokozója a Neisseria gonorrhoeae és a Chlamydia trachomatis. Diagnosztikája a klinikai tünetekre és a kórokozók kimutatására épül. Jelentősége a hosszú távú következmények, a méhen kívüli beágyazódás, a meddőség, a krónikus kismedencei fájdalom kiala­kulásában rejlik. A kezelés kellő időben történő elkezdése a szövődmények arányát csökkenti. A legújabb szakmai irányelvek összefoglalják a hatékony ambuláns és fekvőbeteg kezelés módszereit és a megelőzés jövőbeli irányait.