A koronavírus-fertőzés hosszú távú hatásairól szinte napról napra derülnek ki új információk. A fertőzés maradandó károsodásokat okozhat a szervezetben, nemcsak időseknél és krónikus betegeknél, hanem fiataloknál is. Akár a fer­tőzöttek 10–35%-ánál a megbetegedést követően újra tünetek jelentkeznek, melyek 3 hónapon túl is akadályozhatják a betegek megszokott életvitelét és a munkába való visszatérését. Az elkövetkező időszakban a COVID-19 utáni rehabilitációra egyre nagyobb szükség lesz. A döntően tüdőgyógyászati re­habilitáció 3–6 hétig is tarthat. Az ellátórendszernek fel kell készülnie a poszt- COVID-19 korai diagnózisára, gyógyszeres és rehabilitációs kezelésére.

A probiotikumok alkalmazása során fontos szempont, hogy a kedvező ha­tást biztosító baktériumok a gyomor-bél traktuson való áthaladás közben érvényesülő szélsőséges környezeti körülmények ellenére is kellő mennyi­ségben eljussanak a hatás helyére. Ezt biztosítja a spóra forma. A terápia sikerének lényeges eleme a compliance, mely a beteg által preferált formula kiválasztásával, illetve egyszerű dozírozással javítható.

J Applied Microbiol. 2015;119:552−559.

Az emberi szervezet sejtjeinek szaporodásához elengedhetetlen alapfeltétel, hogy az osztódási ciklusba lépni készülő vagy abban előrehaladni szándékozó sejt tápanyag-ellátottsága megfelelő legyen. A sejtszintű szabályozás egyik csomópontja a szaporodáshoz és fejlődéshez szükséges új fehérjék szintézisére való képesség, e szabályozási pont egyik kulcsa az mTORC1 fehérjekomplex.

Az obstuktív alvási apnoe és az oxigénellátottság éjszakai elősegítheti a nem alkoholos zsírmáj nem alkoholos szteatohepatitszbe történő progresszióját.

A trimetazidin a szívizomsejt-metabolizmus módosításával, a hemodinamikai jellemzők megváltoztatása nélkül fejti ki antiiszkémiás hatását. Az iszkémiás szívbetegség kezelésében hagyományosan alkalmazott vazodilatátor ACE-gátlókkal, nitrátkészítményekkel, valamint a nem dihidropiridin típusú kalciumcsatorna-blokkolókkal, az első szelektív szinusz csomó If-csatorna blokkoló ivabradinnal és a béta-blokkolókkal szemben a trimetazidinnak nincs közvetlen hatása a vérnyomásra és a szívfrekvenciára. Stabil angina pectorisban, ahol terheléskor az energia-egyensúly a felhasználás felé billen, különösen kedvező egy olyan szer használata, amely javítja az energiatermelés hatásfokát és más gyógyszerekkel jól kombinálható.

Az intenzív terápiás monitorozás a rendszer összetettségét van hivatva csökkenteni a paraméterek rendszerezett feldolgozása és ábrázolása révén, hogy az ápolószemélyzet lehetőleg teljes körű információt kapjon a páciens életműködéseiről. Az oszcillometriás vérnyomásmérés a nem invazív monitorozás nélkülözhetetlen eszköze. A legmegbízhatóbb paraméter az artériás középnyomás. A centrális vénás nyomás nem minden klinikai helyzetben egyezik meg a jobb kamrai végdiasztolés töltőnyomással, ezért gyakran nem alkalmas az előterhelés megítélésére. Kritikus állapotú beteget nem szabad folyamatos EKG-ellenőrzés nélkül ápolni és szállítani. A beteg fölvételének időpontjában, a monitor-EKG megváltozása, illetve szembeötlő elváltozások esetén, vagy ha a beteg kardiális alapbetegségben szenved, 12-elvezetéses EKG készítése kötelező. A pulzoximetria alkalmazásának határt szabhatnak a használhatóság korlátai. Az intenzív részlegben ápolt, lázas betegek nagy morbiditása és halálozási aránya miatt láz esetén szisztematikusan keresni kell a láz okát és szupportív kezelést kell alkalmazni. A mindennapi klinikai gyakorlat szempontjából nagy jelentőséggel bír a folyadékháztartást befolyásoló (beviteli és kiválasztási) adatok pontos ismerete.