A késői stádiumban felfedezett rákos betegek kezelési lehetőségei erősen korlátozottak, ezért a daganatos betegek kimenetelének javítása szempontjából a daganatos megbetegedések korai diagnózisa továbbra is alapvető fontosságú.

A fázis III vizsgálati eredmények szerint a szájon át szedhető gonadotropin felszabadító hormon antagonista relugolix-szal 97%-os válaszarányt értek el.

A rák miatt végzett prosztatektomia után csak akkor kell posztoperatív sugárkezelést bevetni, ha a daganatos betegség kiújulásának biokémiai jele észlelhető.

Az FDA június 18-án „breakthrough therapy”, azaz áttörést jelentő technológia minősítést adott az ExoDx Prostate IntelliScore non-invazív prosztatarák-diagnosztikai eszköznek.

A prosztatarák az egyik leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganatos megbetegedés. Magyarországon évente 4000 4500 férfiban kerül felismerésre, mellyel a hazai incidencia az európai átlag alatt van, de mortalitása azt jóval meghaladja. Ennek hátterében a prosztatarák-tudatosság és a korai felismerés hiánya áll. Korai stádiumban a prosztatarák gyógyítható, az 5 éves túlélés csaknem 100%, míg áttétes formában ez csak 28%. Prosztatarák felismerése esetén többféle kezelési lehetőség áll rendelkezésünkre. Mivel a prosztatarák szerven belül legtöbbször multiplex elhelyezkedésű és a rákos gócok kórszövettanilag heterogének, csak a prosztata egészét érintő kezelés kuratív. A radikális prosztatektómia az egyetlen gyógyító jellegű kezelés, mely igazoltan és önmagában teljes gyógyulást és emelkedett életkilátást nyújthat a prosztatarákos férfiakban. Elvégzése abban az esetben javasolt, ha a várható élettartam legalább 10 év és a beteg a biopszia szövettana alapján magas kockázatú. A műtét során eltávolításra kerül a prosztata a tokjával együtt, a kétoldali ondómirigyek és kismedencei nyirokcsomók. A műtét során törekedni kell a vizelettartási képesség és lehetőség szerint a merevedési képesség megőrzésére. Magy Onkol 63:26–31, 2019

Kulcsszavak: prosztatarák, radikális prosztatektómia

A prosztata-adenokarcinóma az egyik leggyakrabban előforduló daganat férfiakban. A diagnózis az esetek döntő többségében tűbiopsziás mintán történik. A terápiás döntés jelentős részben a szövettani paramétereken alapul. Azokban az esetekben, amikor radikális prosztatektómiára kerül sor, szintén a patológiai stádium, a szövettani jellemzők határozzák meg elsősorban az adjuváns terápia szükségességét, illetve típusát. Cikkünkben összefoglaljuk a jelenleg elfogadott nemzetközi irányelveket a lényeges morfológiai paraméterek, mint a Gleason-score, grade group, a tumor méretének és kiterjedésének meghatározása, extraprosztatikus terjedés, vesicula seminalis invázió, perineurális infiltráció, limfovaszkuláris invázió, nyirokcsomóstátusz és sebészi szél értékelésére vonatkozóan tűbiopsziás mintán és radikális prosztatektómiák szövettani vizsgálata során. Célunk, hogy a jelenleg elfogadott nemzetközi irányelveknek is megfelelő prognosztikai patológiai lelet tartalmát, követelményeit ismertessük az olvasóval. Magy Onkol 63:10–15, 2019

Kulcsszavak: prosztata-adenokarcinóma, tűbiopszia, prosztatektómia, patológiai prognosztikai lelet

Az onkológiai ellátásban egyre fontosabb lesz a betegek utógondozása. A kiújuló és a másodlagos betegségek detektálása mellett fokozott figyel­met kell hogy kapjon a terápia nemkívánatos következményeinek felderíté­se és mérséklése. Az utógondozás egyéb elemei a betegség természetétől, a korábbi kezelésektől és az egyéni kockázati tényezőktől függenek. Kép­alkotó vizsgálatokra elsősorban akkor van szükség, ha tisztázandó a beteg tüneteinek vagy panaszainak oka. A hosszú távú vagy permanens orális gyógyszeres kezelések növekvő aránya új feladatokat jelöl ki az utógon­dozásban. A potenciális mellékhatásokat regisztrálni, a kezelések eredmé­nyességét monitorozni kell.

Egy friss kutatás szerint új gyógyszerfelírási rendet kellene alkotni, mert az USA-ban túl sok opioidot írnak elő az urológusok, és nagyon sok tabletta kárba vész.

Egy új felmérés szerint a PIVOT vizsgálat eredményeit nem igazolják a prosztatarákos férfiak való életben történő kezelésének eredményei.

Ma már több férfi jelentkezik magasabb fokozatú, invázívabb prosztatarákkal, melyeket ráadásul tünetmentes, kezdeti formában nem is lehet szűréssel kimutatni.