A syncope rövid ideig tartó, külső beavatkozás nélkül, spontán szűnő esz­méletvesztés, melynek hátterében átmeneti globális agyi hipoperfúzió áll. A reflex syncope csoport legjellemzőbb tagja a vazovagális syncope, más néven a közönséges ájulás. A közönséges ájulást a jellegzetes kiváltó tényezők és a beharangozó tünetek alapján könnyen felismerjük. A kezelés első lépése a rosszullét természetének megértetése a pácienssel, de szóba jön végleges pacemaker beültetése is.

Bevezetés
Az egészségügyi Világszervezet (WHO, World Health Organization) Global Report on Diabetes című dokumentuma szerint a cukorbetegek száma az 1980-­ban regisztrált 108 millióról 2014­re 422 millióra emelkedett, és ez idő alatt a felnőtt populációban a globális prevalencia 4,7%­ról 8,5%-­ra növekedett. A cukorbetegség legfontosabb és legaggasztóbb szövődményei a szívet, az érrendszert, a szemet, a vesét és az idegrendszert érintik, és újabban a diabéteszt összefüggésbe hozzák bizonyos ráktípusok, a kognitív zavar és a depresszió gyakoribb előfordulásával is. 

Azért is meghalhat valaki, mert úgy érzi, visszavonhatatlan vereséget szenvedett, és nincs miért életben maradnia. A pszichogén halál a tünetek jelentkezése után három héten belül bekövetkezhet.

A szinkópe ellátásában szoros együttműködésre van szükség a sürgősségi szakember, a kardiológus és a neurológus között, de szükség lehet a kép­alkotó szakmák közreműködésére is. A szinkópe komplex ellátása talán az egyik legjobb példája annak a szükségszerű, s már nemcsak Nyugat- Európában, hanem a kontinens számos országában megfigyelhető para­digmaváltásnak, mely a sürgősségi rendszeren mint felületen megjelenő gyors, költséghatékony és a betegbiztonságot előtérbe helyező szemléletet képviseli.

Az olyan esetek mintegy felében, ahol a „tisztázatlan eredetű tudatzavar” a vezető tünet, a neurológiai ok az elsődleges. Az esetleges vissza nem fordítható károsodások megelőzése érdekében fontos az ok gyors felis­merése és kezelése. Ideális esetben a sürgősségi felvételkor belgyógyász és ideggyógyász is részt vesz a beteg ellátásában.

A fogamzóképes korú nők körében gyakoriak a görcsrohammal járó betegségek. Az Egyesült Államokban körülbelül 500 000 reproduktív korú nőt diagnosztizáltak ilyen kórképpel. A becslések szerint a görcsrohammal járó kórképek 100 nőre számítva 3−5 szülést érintenek, ám a pontos incidencia nem ismert.¹

A közlemény többek között az iszkémiás stroke utáni trombolízissel és mechanikus trombektómiával, a malignus media-infarktust követő hemikraniektómiával, az agyállományi vérzés utáni műtéti vérömleny-eltávolítással, a bakteriális meningoenkefalitisz és a status epilepticus gyógyszeres kezelésével, valamint a „vigil kóma” kórjóslatával kapcsolatos új eredményeket tekinti át.

A végstádiumú rákbetegek fájdalomcsillapításának eszközei és a szakmai ismeretek széles tárháza nyújtanak segítséget a gyakorló orvosnak ahhoz, hogy betege emberi méltóságát megőrizve, tiszta tudattal, fájdalommentesen élhesse le élete utolsó szakaszát.