Az SM diagnózissal centrumba utalt kb. 46 000 spanyol beteg közül kevesebb, mint 3000 esetében volt téves a diagnózis. 

Az SM diagnózissal centrumba utalt kb. 46 000 spanyol beteg közül kevesebb, mint 3000 esetében volt téves a diagnózis. 

Az orvosokat rutinszerűen szűrik tbc-re, áttekintik oltási státuszukat, és sokuk rendszeresen részesül influenza elleni oltásban is, azonban szükség volna mentális egészségük ellenőrzésére is.

Az Egyesült Államokban a szakmák szerinti bontásban az orvosok követik el a legtöbb öngyilkosságot, kétszer annyit, mint amennyi az átlagos népességben mérhető.

Az orvosoknak a betegek kezelésekor figyelembe kell venniük azok kulturális hátterét is. 

A U.S. Preventive Services Task Force (USPSTF) ajánlást adott közre a nemi úton terjedő fertőzések megelőzését célzó tanácsadásról. Intenzív viselke­dési tanácsadást javasol az összes, szexuálisan aktív serdülő, illetve a foko­zottan veszélyeztetett felnőttek számára. Szakértői 24 éves kor alatt az aktív szexuális életet élő minden nő, 24 éves koron felül a fokozottan veszélyezte­tettek Chlamydia és gonorreaszűrését tartják szükségesnek. HIV fertőzés irányában is indokolt a szűrés 15–65 éves korban. 

Az egészségügy átfogó átalakulás előtt áll, ami alapvetően alakítja át az ellá­tórendszer szerkezetét, működését és a szereplők viselkedését. A technoló­giai fejlődés lesz a változások egyik hajtóereje, de a finanszírozási kényszer átalakítja a biztosítási rendszert és átrendezi a felelősségi viszonyokat is. A gyógyítás egyre inkább kollektív tevékenység lesz, és az Evidence Based Medicine szemléletet kiegészíti az együttműködési kényszer (Cooperation Based Medicine). A gyógyítási tér és az egészségfelelősség kitágul a beteg felé, mindez új alapokra helyezi az orvos-beteg viszonyt. Ebben az írásban – néhol szándékoltan kontúros elrajzolással és szimplifikációval – ezekre a változásokra próbáltam felhívni a figyelmet.

A császármetszések arányának emelkedése megállíthatatlan folyamatnak tűnik. A közlemény összefoglalja az indikációs területek elmúlt évtizedek­ben bekövetkezett változásainak okait, elemzi a feleslegesen végzett mű­tétek megelőzésének szükséges és lehetséges módjait.

A szerzők általános orvosok számára adják meg a szülésvezetés kulcs­kérdéseire az USA-ban jelenleg legelfogadottabb válaszokat. Akadálya-e a korábbi császármetszés a hüvelyi szülésnek? Milyen fájdalomcsillapítási módszerek alkalmazhatók? Mi a teendő, ha a köldökzsinór feszesen a mag­zat nyakára tekeredik? Fontos-e a szülés utáni bőrkontaktus az anya és az újszülött között? Mikor nincs haszna az orr és a száj leszívásának? Milyen be­avatkozásokkal javítható a postpartum anyai és magzati kimenetel? Van-e legjobb szülési testhelyzet? Előnyös-e a rutinszerűen végzett gátmetszés? Érdemes-e a késői szakaszban felfüggeszteni az epidurális anesztéziát?

Az idegrendszert érintő kórképek Magyarországon népbetegségek. Hazánkban a becslések szerint legalább 800 ezren szen­vednek migrén miatt, kb. 300 ezren küzdenek az alvásfüggő légzészavarok problémájával, 200 ezerre tehető az akut agyi vérkeringési zavar (stroke) következményeivel élők száma, a neurodegeneratív betegségek közül gya­kori betegségek az Alzheimer-kór és egyéb demenciák, valamint a Parkinson-kór, míg a neuroimmunológiai kórképek közül a scle­rosis multiplex érinti a legtöbbeket. Nem vé­letlen, hogy a neurológiai továbbképzéseken is elsősorban ezek a gyakori kórképek kapják a legtöbb figyelmet. Az Orvostovábbképző Szemle mostani számának Szimpózium rovata ritkább, de az életminőséget súlyosan érin­tő, sőt akár életveszélyes neuroimmunlógiai kórképeket ismertet, illetve az idegrendszeri betegségeket gyakran kísérő, de keveset tár­gyalt szövődmény, a vizeletürítési zavar kap benne hangsúlyt.