Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

Új megfigyeléses adatok szerint a mediterrán étrend hatására nőkben csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések incidenciája és a halálozási arány is.

A székrekedés gyakori panasz, melyet rövidebb vagy hosszabb ideig, eny­hébb vagy súlyosabb formában szinte mindenki megtapasztalt már leg­alább néhány alkalommal életében. Idült székrekedésről akkor beszélünk, ha a szokásosnál ritkábban történik székürítés, a székürítés nehezített, kemény, darabos széklet ürül, esetleg a székleten vércsík jelenik meg. Egyé­nenként változó, milyen gyakoriságú, mennyiségű és állagú székletürítés tekinthető normálisnak, ám definíció szerint a heti háromnál kevesebb székletürítés tekinthető székrekedésnek, amikor is a bélsár kemény, száraz, nehezen, esetleg fájdalmasan ürül.

A krónikus székrekedés kezelése nehéz, mivel a folyamatos hashajtó­szedés megszokáshoz vezet, a drasztikus hashajtás megviseli a beteget, hypokalaemiát okozhat súlyos szívritmuszavarral. Fontos, hogy az étrend laxatív, rostdús legyen, és enyhébb székletlazító készítményekkel kell ele­inte próbálkozni: ilyenek a laktulóz, útifűmaghéj, macrogol, laxatív kúpok, egyéb rosttartalmú laxatív készítmények. Ha erősebb hashajtók alkalma­zására van szükség, fontos figyelembe venni a gyógyszerkölcsönhatásokat és a lehetséges mellékhatásokat is.

A gyomor-bél rendszert érintő egyes daganatos megbetegedések prog­nózisa nagyon rossz. Szűréssel elsősorban a béldaganatok kialakulását lehet hatásosan megelőzni, így ezek a szűrővizsgálatok kiemelten fon­tosak. 

A makro- és mikrotápanyagok hasznosításának zavarát malasszimilációnak nevezzük. A tápanyagfelvétel zavara különféle belgyógyászati kórképek formájában manifesztálódhat, amelyek differenciáldiagnosztikája a keze­lőorvost komoly kihívások elé állíthatja. A cikk ezeknek a betegeknek az ellátását szeretné gyakorlati tanácsokkal segíteni.

A növényi alapú diéták számos kardio-metabolikus előnyhöz juttatják a szervezetet: csökken a szív- és érbetegségek kialakulásának kockázata és az ezek talaján kialakuló mortalitás is.

A divertikulózisról kialakított és a szakmai köztudatban elterjedt számos dogma – így a rostszegény étrend meghatározó szerepe a patogenezisben, az antibiotikumok hatásossága a különböző klinikai formákban, a klasszi­kus diagnosztika, a műtéti eljárások indikációja, módja – megdőlni látszik. A betegség felosztása, terminológiája, kórisméje, kezelése mindezek kö­vetkeztében átalakulóban van.

Az opiátok és opioidok a daganatos fájdalomcsillapítás alappillérei. Palettájuk ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a daganatos betegek rettegett tünetét, a fájdal­mat különböző helyzetekben a leghatékonyabban csillapíthassuk. A totális fájda­lom elmélete alapján a fájdalomnak pszichés, szociális és spirituális komponensei is vannak, a beteg szenvedésének csökkentésében nemcsak a testi, hanem a lelki fáj­dalom csillapítására is törekedni kell. A krónikus fájdalmat önálló betegségként kell értékelni, ugyanolyan intenzíven és erélyesen kell kezelni, mint magát a daganatos alapbetegséget.

A nyugati társadalmakban a felnőttek testsúlya évente kb. 0,3-0,8 kg-mal növekszik, ami napi 50 100 kcal plusz kalória beviteléből származik. Egy 24 hetes vizsgálat szerint egy táplálék kiegészítővel megelőzhető a fokozatos testsúlynövekedés.