A mastocytosis ritka megbetegedés. A 2016-os WHO-klasszifikáció a mieloproliferatív neoplasmák között, külön entitásként azonosítja. A be­tegség kialakulása többnyire a c-kit (D816V) mutációhoz köthető. Van bőrre lokalizált és szisztémás forma. A kóros hízósejtek szervinfiltrációt, illetve spontán aktiválódásuk a masztocitaaktivációs tüneteket eredményezhetik.

A viszketés az egyik legelviselhetetlenebb és leggyakoribb szubjektív tünet. Elsősorban a bőrhöz kapcsolódik, bár allergiás betegek időnként nyálkahártyák (torok-, szemnyálkahártya) viszketéséről is panaszkodnak. A viszketéssel járó bőrbetegségek és szisztémás betegségek mellett számos környezeti faktor (rovarcsípés, növények, a bőr kiszáradása) is okoz viszke­tést. Sokféle helyi és szisztémás kezelés közül válogathatunk.

Bár az anafilaxiás sokkot az egészségügyi dolgozók túlnyomó többsége biztonsággal felismeri, mégsem ad(na) mindegyikük azonnal adrenalint, és ha mégis, nem biztos, hogy megfelelő helyre adná, ezért e téren is igen fontos a további felvilágosító kampány.

Az allergénspecifikus immunterápia az IgE közvetítette allergiás kórképek egyetlen ismert és szakmailag elismert oki kezelése. Az általa indukált, illetve helyreállított immuntolerancia révén csökkenti az allergiás gyulladást. A kezelés célja a tünetek csökkentése, ezáltal az életminőség javítása, a tüneti gyógyszerfelhasználás redukciója révén a betegség költségeinek optimalizálása.

Az anafilaxia szisztémás túlérzékenységi reakció, amely a légutak elzáródása vagy keringési kollapszus miatt halálhoz is vezethet. Az anafilaxia allergénre adott válasz következménye. Általában immunglobulin E által közvetített reakció, s a hízósejtek és a bazofil granulociták aktivációjával, bőr-, légzési, kardiovaszkuláris, gasztrointesztinális és idegrendszeri tünetekkel jár. A leggyakoribb kiváltó okok: étel, rovarcsípés, gyógyszerek.

A lábszárfekély (ulcus cruris) változatos etiológiájú kórkép, amely pontos diagnosztikát igényel.