Idősekben az izomerő csökkenése a kognitív képességek várható romlására figyelmeztethet, így az időben alkalmazott preventív módszerekkel csökkenthető a demencia kockázata.

A D-vitamin-hiány sokrétűen kihat az egészségre. Egyre több irodalmi adat szól amellett, hogy a szervezet optimális D-vitamin-ellátottsága időskorban a váz- és izomrendszer egészségének megőrzésében is kiemelt szerepet játszik.

Az atípusos teratoid/rabdoid tumor (ATRT) elsősorban 2 éves kor alatt jelentkező, ritka központi idegrendszeri daganat, melynek kezelése az idegsebészeti eltávolításon túl intenzív kemoterápiás kezelésből és sugárterápiából áll. A betegség túlélési esélye a kombinált kezelés mellett sem kielégítő, az esetek több mint 60%-ában a kezelés befejezését követő 1 éven belül recidivál. Fiatal életkorban különösen fontos, hogy az agresszív kezelések alkalmazásához a gyermeket megfelelő tápláltsági állapotban tudjuk tartani a kezelések során. Ez az ATRT esetében a típusos csecsemőkori előfordulás, illetve az idegsebészeti beavatkozást követő esetleges neurológiai szövődmények miatt komoly kihívást jelent az ellátó személyzet számára. Célunk egy 3 hónapos leány csecsemő esetének ismertetése kapcsán az ATRT kezelésének bemutatása és a táplálásterápia kezelésben betöltött szerepének hangsúlyozása. Magy Onkol 62:237–241, 2018

Kulcsszavak: atípusos teratoid/rabdoid tumor, kemoterápia, táplálásterápia, malnutríció, szarkopénia

A 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek száma az életkorral me­redeken nő, gondozásuk és a szövődmények kezelése jelentős terhet ró a modern társadalmakra. Idős cukorbetegek gondozása során a glikémiás céltartomány, a kezelés meghatározása mindig egyénre szabott, függ a be­teg funkcionális és fizikális állapotától. 

Az egyedülálló ember otthoni eleséseit az elesést jelző alkalmazások nem képesek megelőzni, de a családtag időben való értesítése életmentő lehet, hiszen az elesés nemcsak elbotlás miatt következhet be, hanem számos olyan betegség következtében is, melynek ellátása nem szenvedhet kése­delmet. Az ilyen alkalmazásokra hívja fel a közlemény a figyelmet.

A teljesítőképesség fokozásának nem titkolt célja a koncentrálóképesség és nem utolsósorban a fizikai erő és izomtömeg növelése. Az egyéni telje­sítőképesség – koncentrálóképesség, fizikai erő – fokozása gyógyszerekkel vagy egyéb terápiás eszközökkel széles körben elterjedt és nem kockáza­tok nélküli eljárás. Ilyen célból sokszor minden kontroll nélkül juttatják a szervezetbe a terápiás dózis többszörösét, és az egészségkárosító hatás kiszámíthatatlan. A cikk nem az egyes izomnövelő készítmények élettani vagy terápiás hatásait kívánja összefoglalni, hanem a dopping célú felhasz­nálás mellékhatásaira fókuszál, érintve az egyre elterjedtebb táplálék- és étrend-kiegészítők ilyen irányú felhasználását.

Az idősek aránya a népességen belül egyre nagyobb, és az idős emberek egy része „törékennyé” válik: legyengül, lefogy, bizonytalan és imbolygó já­rású lesz. Pedig jó lenne, ha egészségesen, önellátásra és munkára képesen élnénk meg a nyolcvanas-kilencvenes éveinket is. A krónikus betegségek kialakulása ellen az egészséges életvezetés, ezen belül az itt részletezett testedzés, a fittség javítása ígér utat.

A daganatos betegek túlnyomó többsége betegségének lefolyása során alultáplálttá válik. A malnutríció minden típusú onkológiai kezelés eredményét rontja. Hatására emelkedik a toxicitás, meghosszabbodik a kórházban eltöltött idő, romlanak a gyógyulási, túlélési esélyek és a betegek életminősége is. A tápláltsági állapot tehát az onkológiai kezelés kimenetelét minden téren befolyásolja. Ennek ellenére a táplálásterápiát változatos, de mindenképpen elégtelen mértékben alkalmazzák az aktív onkológiai kezelések, valamint a rehabilitáció, szupportáció során, ezzel veszélyeztetve a betegek életkilátásait, életminőségét, a nagy emberi erőforrást igénylő és akár sokmilliós költségű kezelések eredményességét. Mindeközben a táplálásterápia végzését Magyarországon jogszabály írja elő, friss, 2017-ben kiadott európai irányelv is rendelkezésre áll, a táplálásterápia költséghatékonyságát pedig egészség-gazdaságtani vizsgálatok támasztják alá. Áttekintő cikkünkben a táplálásterápia alapvető kérdéseit tárgyaljuk, úgymint a tápláltsági állapot szűrése és állapotfelmérés, táplálási terv, a táplálási munkacsoport szerepe, táplálásterápia orális, enterális és parenterális táplálás formájában, gyógyszerek és speciális tápanyagok, a betegek tápláltsági állapotának követése. Magy Onkol 61:229–237, 2017

Kulcsszavak: rosszindulatú daganat, táplálásterápia, malnutríció, kahexia, szarkopénia

A krónikus obstruktív tüdőbetegség a harmadik-negyedik leggyakoribb halálokká vált. A betegek évtizedekig állandó kezelésre szorulnak, teljesítőképességük korlátozott, a fellángolások gyakran kórházi kezelést igé­nyelnek, így minden beavatkozás, ami javítja az állapotukat vagy segít a jó állapot megtartásában, gazdaságilag is megtérülhet. Az ambuláns rehabilitáció hatékony, és a legolcsóbb eljárások egyike, ennek ellenére töredékében sincs kihasználva.

Nincs arról képi (filmes) élményem, milyen lesz az e-beteg a jövőben. Csak arról van, hogyan veszik át robotok az orvosok szerepét. Az újabb rész miatt aktuális Csillagok háborújában robotdajkával született meg az Iker­pár, és láttam azt is, hogy a halálos égést szenvedett Anakin Skywalkert hogyan „rakják össze” orvosrobotok élő Darth Vaderré. Az új részből végre azt is megtudtam, hogy a Jedik lézerkardját a kiberkristályok táplálják. Ami az e-egészségügyet illeti, azt már most is tudom, hogy egyre több a kiberbeteg. De lesznek-e valódi e-páciensek és e-doktorok?