A védőoltásoknak köszönhetően napjainkban számos fertőző betegség rendkívül ritkává vált, azonban a koronavírus és a Covid–19-vakcinák ha­tásosságát illetően számtalan kérdés merül fel. A védőoltás hatásosságát az határozza meg, hogy képes-e megelőzni egy adott betegséget. Ahogy bármely más gyógyszer esetében, úgy egyetlen védőoltás sem 100%-ban hatásos minden egyes oltott ember számára az adott fertőző betegséggel szemben, azaz a hatásosság számos tényező függvénye. Jelen áttekintésben a tápláltsági állapot összefüggéseit elemezzük az oltások hatékonyságá­val és a súlyos Covid–19-fertőzés kimenetelének kockázatával, áttekintve a rendelkezésre álló szakirodalmat.

A manifeszt vagy szubklinikus primer hipotireózis a leggyakoribb endokrin betegség. A hipotireózis diagnózisa nem nehéz, de vitatott kérdés, hogy szubklinikus hipotireózisban mikor kell szubsztitúciós kezelést indítani. A hormonpótlásra leggyakrabban használt levotiroxin a szervezetben trijódtironinná aktiválódik. Ha a beteg közérze­te tiroxinszedés mellett nem kielégítő, a trijódtironinnal kiegészített kezelés eredmé­nye összefügghet a 2-es típusú dejodináz polimorfizmusával. A levotiroxinnal kezelt nők tiroxinszükséglete terhesség idején nagyobb. Figyelembe kell venni a levotiroxin felszívódásának a gyomorsavtermeléstől való függését. Differenciált pajzsmirigyrák miatt végzett tireoidektómia után nem mindig szükséges a TSH-szuppresszió.

Fokozott szelénbevitel kapcsán az előrehaladott prosztatarák kockázatának szignifikáns csökkenését észlelték – számoltak be holland szerzők egy nagy prospektív kohorszvizsgálat kapcsán.

A kardiovaszkuláris megbetegedések okozta halálozás az egyre korszerűbb kardiológiai ellátás következtében nemcsak az Európai Unióban, hanem hazánkban is örvendetesen csökken, a szív-ér rendszeri megbetegedések még mindig vezető halálokként, a halálozások 52%-áért felelősek. Épp ezért minden olyan tudományos eredmény, amely valamely anyag kardiovaszkuláris halálozást csökkentő hatásáról szól, igen nagy érdeklődésre tarthat számot.

Szelénhiányos állapotban a szelénpótlás kedvező hatású, megfelelő szelénellátottság esetén azonban a szelénpótlás fokozhatja a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét – hozták nyilvánosságra a The Lancet című lap online kiadásában. A megállapításnak az ad különös jelentőséget, hogy az utóbbi években egyre többen alkalmaznak szelénpótlást.