Forgalomba hozatali engedélyt kapott a bevacizumab-vikg (Lytenava, Outlook Therapeutics) szemészeti formula a neovaszkuláris (nedves) korral járó makuladegeneráció (AMD) kezelésére.

A diabeteses macula oedema (DME) a látáskárosodás vezető oka a diabete­ses populációban. DME okozta centrális látáskárosodás esetén a vaszkuláris endotheliális növekedési faktor ellenes (anti-VEGF) ágenseknek, a klinikailag progresszív, nem centrális látáskárosodás kezelésében a lézerkezelés­nek van kiemelt szerepe. Az utóbbi időben az érdeklődés a kombinációs te­rápiák felé fordult. Chauhan és munkatársai egy összefoglaló közleményben áttekintették a DME patogenezisét, továbbá jelenlegi és újonnan javasolt terápiás lehetőségeit.

Jelentős változások történtek a műtéti eljárásokban, a diagnosztikai és terápiás berendezések fejlesztésében. A phacoemulsificatio általánossá vált hazánkban. Megjelentek a prémium kategóriás műlencsék. Kifejlesz­tették a femtolézeres szürkehályog-sebészeti technológiát, a glaucoma femtolézeres kezelésének fejlesztésében és tesztelésében Magyarország világelső. A szemnek szinte nincs már olyan része, amelyet ne lehetne lézerrel kezelni. Az optikai koherencia tomográfia (OCT) általánossá vált a retinabetegségek diagnosztikájában. Áttörés történt az időskori nedves típusú macula-degeneráció kezelésében. Immár a mesterséges intelligencia is segítheti a szemorvosok munkáját.

Bár a gyulladásos reumatológiai megbetegedésekről leggyakrabban a moz­gásszervi fájdalmak és a gyulladt ízületek jutnak eszünkbe, valójában multiszisztémás betegségekről van szó. Minden szervrendszer, így a látószerv is érintett lehet. A cikk a gyulladásos reumatológiai betegségekben gyakori szemészeti elváltozásokkal foglalkozik, és kitér arra, hogy mikor és miért kell szemészeti szakvizsgálatot végezni akár szemészeti tünetek hiányában is.

A szemészeti betegségeket felölelő szekcióban három cikk jelenik meg: egy a diabetes mellitus (DM) szemészeti tüneteivel, egy másik a gyulladásos reu­matológiai betegségekhez társuló, a szem­felszínt és az uveát érintő gyulladásokkal, a harmadik a szemfenék vaszkuláris beteg­ségeivel foglalkozik.

Egy öt hónapos kislányt hoznak orvos­hoz egy hete súlyosbodó bőrelválto­zás miatt. A kiütés 6 héttel korábban jelent­kezett az arcon, majd a pelenkával fedett bőrterületen, a végtagokon és a mellkason is megjelent. Gyógynövényekkel, hintő­porral és – az édesanya elmondása szerint – „antibiotikumtartalmú kenőccsel” kezel­ték, de a tünetek továbbra is fennálltak. Az elváltozások nem viszkettek, bár a kislány korábban ingerlékenynek tűnt. Egyéb tü­netekről (többek között lázról, szemészeti eltérésekről, köhögésről, nehézlégzésről, hányásról, hasmenésről, az étvágy megvál­tozásáról, a haj vagy a köröm eltéréseiről) nem számoltak be.

A szemészeti genetikai eredetű betegségek meglehetősen heterogén cso­portot képeznek, lényegük, hogy örökletes okok miatt a látás az életkor előrehaladtával csökken, végstádiumban vaksághoz is vezethet a kórkép. A betegség nem halálos, azonban az életminőséget már korán csökkentheti, valamint szocioökonómiai hatása sem elhanyagolható. Nem mindegy, hány éves korig tudja magát ellátni a beteg és hány éves kortól szorul állandó segítségre. Ma 400 feletti géneltérést ismerünk és tudunk azonosítani, ame­lyek látáscsökkenéshez vezethetnek.

Az első adatok alapján a több évig hordható beültetett gyógyszerkibocsátó lencse jó eredményeket mutatott nyíltzugú glaukóma és okuláris hipertenzió kezelésében.

Orvosok és gyógyszerészek figyelmébe: kérjük, jelentkezzenek a 9. Nemzetközi Media Awards
pályázatra

A tavalyi döntősök között volt Nemes Réka, MD, PhD is Debrecenből.

A szaruhártya eredetű vakságban szenvedők látása talán már nem csak emberi donor, hanem sertésbőrből származó, biomérnöki úton módosított szaruhártya-transzplantációval is helyreállítható lesz.