A máj-cirrhosis akut dekompenzációja miatt hospitalizált betegek ellátása során az első 24 óra különösen fontos időszak. A korai hatékony beavat­kozás javítja a túlélést, valamint csökkenti a kórházi ápolási időt. A korai időszakban a hepatológus konzílium nem feltétlenül hozzáférhető, így a betegeket elsőként ellátó orvos számára fontos, hogy egy olyan „ellátási csomag” álljon rendelkezésre, melynek alkalmazásával már a korai időszak­ban biztosítható a hatékony, bizonyítékokon alapuló kezelés. A szerzők egy olyan „ellátási csomag”-ot állítottak össze, mely a máj-cirrhosis AD miatt felvételre kerülő összes beteg ellátása esetén alkalmazható.

A felső gasztrointesztinális traktusból származó akut vérzés kórházi ellátást igénylő életveszélyes állapot. A varix és nem varix eredetű akut vérzések ellátása több szakma összefogását igényli. A komplex ellátási program fel­öleli a keringést stabilizáló sürgősségi ellátást, a szakszerű transzfundálást, a savszekréció-gátló és vazoaktív farmakológiai terápiát, az endoszkópos diagnosztikát és kezelést, továbbá esetenként az invazív radiológiai és a sebészeti beavatkozást is.

Az általános orvosi rendeléseken gyakran előforduló tünet a láb dagadá­sa. Akut és krónikus betegségek egyaránt rejtőzhetnek mögötte. A kór­előzményből és a fizikális vizsgálatból iránymutató információ nyerhető. Cikkünk áttekintést nyújt a legfontosabb elkülönítő kórismékről, majd az angiológiai kórképekkel foglalkozik, amelyek felismerése és kezelése az érgyógyász kollégákkal együttműködve történik.

A vénás fekélyek elsődleges oka a vénás reflux vagy elzáródás okozta vé­nás hypertensio. Fizikális vizsgálat során a vénás fekélyek általában sza­bálytalanok és sekélyek, élesen határoltak, és gyakran csontos kiemelke­dések felett helyezkednek el. A beteget fekélyek kezelésében jártas szakorvoshoz kell utalni, ha a fekély nagy vagy hosszú ideje áll fenn, illetve nem reagál megfelelően a konzervatív kezelésre.

Egy randomizált vizsgálat szerint az intravénás lézeres abláció, a varixok sebészi eltávolítása és a szkleroterápia egyaránt javítja a betegek életminőségét, de hatásosságuk eltérő.

Minden második embernek van aranyere. A leggyakoribb panasz a vérzés. A vérzés minőségétől függetlenül a fő prioritás a daganatok, polypok ki­szűrése, ezután kezdhetjük meg a kezelést. Már az aranyeresség stádium­beosztása is segít a terápiás stratégia felállításában. A konzervatív terápia életmód-tanácsadásból, nagy rosttartalmú étrendből, bőséges folyadékbe­vitelből áll. Az ambuláns, minor beavatkozásokkal az aranyérbetegek 90%-a panaszmentessé tehető. A nagy, prolabáló aranyerek vágókészülékek se­gítségével metszhetők ki, az utóbbi évtizedben megjelent Longo-műtét és a Doppler-vezérelt aranyér artéria ligációs módszer pedig új alternatívát kínál az aranyeresség gyógyításában.

Az érmalformációk klinikai és genetikai elkülönítése segíti a kórformák egészségügyi vonzatainak megértését, a lefolyás jobb előrejelzését. A hát­térben álló genetikai eltérések leírása a jövőben a klasszifikáció fontos eleme lesz. A sebészi beavatkozásokat kiegészíthetik vagy helyettesíthetik olyan intervenciós kezelések, mint az etil-vinilalkohol kopolimerrel történő embolizáció, az arteriovenózus malformációk multiplex odavezető artériáinak elzárása a nagy drenáló vénák embolizációjával vagy a mikrocisztás nyirokér-malformációk bleomycines kezelése.

A pajzsmirigygöbök előfordulása nem ritka az átlagnépességben. A rosszindulatú da­ganat valószínűsége csekély, mégis ez a fő oka a pajzsmirigyeltérések kivizsgálásának. A TSH szint meghatározása alapján elkülöníthetők a pajzsmirigy túlműködéséhez ve­zető állapotok. Minden más kórállapotban az ultrahangvizsgálat és a vékonytű-aspi­ráció a diagnosztika alapja. A mérettől függően biopszia szükséges akkor, ha felmerül rosszindulatú betegség gyanúja, illetve ha fennállnak a pajzsmirigyrák kockázati tényezői. 

A leggyakoribb alsó végtagi fekély, a vénás fekély az USA-ban a lakosság 1%-át érinti. Lehetséges okai azok a folyamatok, amelyek a fehérvérsejtek aktivációjához, az endothel-sejtek károsodásához, a vérlemezkék aggregációjához és intracelluláris ödémához vezetnek. A vénás fekély kialakulásának főbb kockázati tényezői az idős kor, az elhízás, a lábszár korábbi sérülései, a mélyvénás trombózis és a phlebitis.

A cirrhosisos betegek prognózisát egyrészt az befolyásolja, hogy milyen mértékben korlátozott a máj  működése (sárgaság, szintetizáló képesség, ascites, encephalopathia), másrészt az,  hogy a krónikus májbetegséghez milyen szövődmények társulnak (veseműködési zavar,  hepatocelluláris karcinóma, visszerekből kiinduló gasztrointesztinális vérzés).