A 2015-ös ADA/EASD ajánlása és az MDT 2014-es ajánlása alapján a konzervatív intenzív inzulinkezelés alternatívájaként bázis inzulin mellé GLP-1RA is javasolt. A kombinációval megvalósítható a diabétesz-kezelés hármas alappillére: hatékony vércukor-kontroll, alacsony hipoglikémia kockázat és testsúly csökkenés.

Az ADA (Amerikai Diabetes Társaság) 75. kongresszusán Bostonban, 2015. június 8-án ismertették a TECOS CV Biztonságossági Vizsgálat (Trial Evaluating Cardiovascular Outcomes with Sitagliptin) eredményeit, az adatokat tartalmazó közlemény egyidejűleg a N Engl J Med hasábjain jelent meg. A vizsgálatot a sitagliptin kardiovaszkuláris biztonságosságának megítélése érdekében tervezték. A vizsgálati hipotézis szerint a sitagliptinnel folytatott terápia kardiovaszkuláris biztonságossága legalább olyan (non-inferior, nem rosszabb), mint a standard antidiabetikus kezelésben részesülő, de sitagliptint nem kapó betegek terápiájáé. 

A gestatiós diabetes mellitus (GDM) magában foglalja az összes, terhesség alatt kezdődő vagy annak során felismert szénhidrátanyagcsere-zavart, azok súlyosságától és a terhesség utáni fennmaradásától függetlenül, nem kizárva annak a lehetőségét sem, hogy a glükózintolerancia már a terhesség előtt is fennállt, csak korábban nem került kórismézésre.¹ 

A metformint szedő diabéteszesekben a kezelés inzulinnal való kiegészítése jobban megnövelte a nem halálos kardiovaszkuláris kimenetelek és a bármilyen okú halálozás arányát, mint a szulfonilureával történő kiegészítés.

A CHMP javasolja az empagliflozin törzskönyvezését a felnőtt kori 2-es típusú cukorbetegség kezelésére. Az Európai Bizottság jóváhagyása hamarosan várható.

A hazai diabetológia folyamatos fejlődé­sének jelentős periódusa esik az elmúlt 20 évre. A terápiás lehetőségek bővülése – a tényeken alapuló orvostudomány térnyerésével összefüggésben – rendkívül markáns volt, ezekre az évekre esik a Magyar Diabetes Társaság (MDT) szervezeti egységének és működésének meg­erősödése, jelentős nemzetközi kong­resszusok szervezése, a szakellátó helyek létrejötte, a diabetológiai minősítés és a szakápolóképzés megteremtése. Érdemes a fontosabb eredményeket összegezni abból az alkalomból, hogy a diabetológiai eredmények publikálására mindig nyitott Orvostovábbképző Szemle indulásának 20. évfordulóját ünnepli 2013-ban.

Két nagy, Egyesült Királyság-beli epidemiológiai vizsgálat szerint, amelyekben több mint 100 000 beteg vett részt, a 2-es típusú diabétesz szulfanilureával való kezelése szignifikánsan növelte a halálozás kockázatát.

Az Amerikai Diabétesz Társaság (ADA) 73. kongresszusán bemutatott III. fázisú klinikai vizsgálatokban előforduló kardiovaszkuláris (CV) eseményeinek metaanalízisének eredményei szerint a linagliptin nem fokozza a kardiovaszkuláris események kockázatát.

A szigorú glikémiás kontrollnak elsősorban a mikroangiopátiás, de kisebb részben a makroangiopátiás szövődmények megelőzése szempontjából van jelentősége 2-es típusú diabéteszben. A cél tehát a minél jobb glikémiás kontroll elérése a lehető legkevesebb hipoglikémiás epizód és egyéb mellékhatás árán.
Diabetes, Metabolic Syndrome and Obesity Targets and Therapy, 2013. április

Az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség alapvetően különböző kórképek. A 2-es típusú diabétesz kezdetét jelző hiperinzulinémia kompenzatorikus reakció, amit az endokrin hasnyálmirigy a túlsúllyal kapcsolatos (vagy genetikai hajlam talaján kialakult) inzulinrezisztenciára ad. Az 1-es típusú diabétesz bevezető szakaszában makrofágok, T-limfociták és más immunsejtek szűrik be a Langerhans-szigeteket és indítják el gyulladáskeltő citokinjeikkel a béta-sejtek apoptózisát.