A kardiális rehabilitáció „koordinált aktivitások összege a kardiovaszkulá­ris betegségek alapvető okainak kedvező befolyásolására, a legjobb fizi­kai és mentális állapot elérésére, hogy a betegek a saját erőfeszítéseikkel megőrizzék vagy visszaszerezzék az optimális funkcionálást, illetve javuló egészségi magatartásukkal megtartsák vagy visszanyerjék az optimális funkcionalitásukat és a megjavult egészségi magatartásukkal fékezzék vagy megfordítsák a betegség előrehaladását”.

Egy randomizált, klinikai vizsgálat eredményei szerint a strukturált diéta és testmozgás már 4 hónap alatt is csökkenti a rezisztens magas vérnyomásban szenvedő felnőttek vérnyomását.

Az ómega-3 zsírsavak közül az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) jelentős mennyiségben találhatók a halakban, tenger gyümölcseiben és táplálékkiegészítő termékekben. Kardioprotektív hatásuk hátterében az ismert kardiovaszkuláris kockázati tényezők – mint a vérzsírok, vérnyomás, szívfrekvencia és annak variabilitása, trombocitaaggregáció, endothel-funkció és a gyulladásos folyamatok – kedvező befolyásolása áll. A primer és szekunder kardiovaszkuláris védelemben kifejtett hatásaikról több vizs­gálat és metaanalízis eredményét ismerhettük meg az elmúlt években.

A hypertonia és a 2-es típusú cukorbetegség együttes jelenlétük felgyor­sítja a célszervkárosodások és a szövődmények fellépését. A folyamat megállítása az optimális vércukorkontrollon túl a célvérnyomás elérésén, a szervvédelemmel bíró vérnyomáscsökkentők alkalmazásán, a diabeteses anyagcserezavart rontó szerek kerülésén és leginkább a pontosan végzett nem gyógyszeres kezelésen múlik. 

A TODAY vizsgálatban a fiatalkori kezdetű T2DM-ben szenvedő fiatal felnőt­tek esetében összességében csökkent szívfrekvencia-variabilitást észleltek.

A prediabétesz olyan, magas diabéteszkockázattal járó állapotot jelöl, amelyet a normálisnál magasabb, de a cukorbetegségre még nem diagnosztikus glykaemiás paraméterek jellemeznek. A prediabétesz a 2­-es típusú diabétesz kialakulásának fokozott kockázatával járó állapot.¹ 

Az elmúlt évtizedek nagy epidemiológiai vizsgálatai kimutatták, hogy a nyugal­mi szinuszfrekvencia önálló, független rizikómarkere a kardiovaszkuláris és az összhalálozásnak, nemcsak az átlagpopulációban (életkortól, nemtől függetle­nül), hanem számos kardiovaszkuláris megbetegedésben is. A szívelégtelenség és a coronaria-betegség az egyik leggyakoribb és legköltségesebb krónikus betegség a fejlett országokban. A szinuszcsomó-modulátor ivabradinnal vég­zett nagy klinikai vizsgálatok (BEAUTIFUL, SHIFT) igazolták, hogy az optimális szinuszfrekvencia elérése javítja az életkilátást és az életminőséget mindkét betegségben. A szinuszfrekvencia specifikus és szelektív gátlása ivabradinnal a magas szinuszfrekvenciájú kardiovaszkuláris betegségekben új lehetőséget nyitott a terápiás palettán.

A JAMA Cardiology-ben arról olvashatunk, hogy az e-cigaretta rendszeres használata hosszú távon növelheti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának esélyét.

Az elmúlt években több nagy tanulmány is felhívta a figyelmünket arra, hogy időskorban vagy nagy kardiovaszkuláris kockázat esetén az erősen ingadozó vérnyomás rontja a kognitív funkciókat és demenciára hajlamosíthat. A kezelés során erre a szempontra is ügyelni kell.

A szerzők echokardiográfiás adatai szerint a 2-es típusú diabetes kardiovaszkuláris szövődményeinek hátterében részben diasztolés diszfunkció is állhat, ami összefüggésben lehet a kardiovaszkuláris autonóm neuropathia jeleként értékelhető szívfrekvencia-variabilitás csökkenésével.