Az arthritis psoriatica klinikailag heterogén, diverz megjelenési formájú betegség, melyet számos extraartikuláris manifesztáció és komorbiditás jellemez. A betegek kiemelése, a korai diagnosztika és terápia kiemelkedő fontossággal bír a betegek sorsának további alakulására nézve. A keze­lésre alkalmazott gyógyszerek kiválasztását a betegség jellegzetességei, az egyes domének érintettsége és a komorbid állapotok összességében határozzák meg. A szerző ezen témakörök részletes tárgyalása mentén mutatja be a kezelés újdonságait.

Német tüdőgyógyászok javasolják az ukrán menekültek Tbc szűrését, tekintve, hogy míg Németországban évente 100 ezer lakosonként átlagosan 5 tuberculosisos TB-s esetet lehet kimutatni, addig Ukrajnában 73-mat.

A csontritkulás a leggyakoribb csontanyagcsere-betegség, melyet a csont ásványianyag-tartalmának megfogyatkozása, a mikroarchitektúra káro­sodása, következményes fokozott csonttörékenység jellemez. Hátterében a remodelling károsodása (csontbontás és csontépítés aránya), fokozott csontbontás áll. Nemcsak a csont mennyisége, hanem a minősége is csök­ken, ezért kis erőbehatásra is törnek a csontok.

Az összefoglaló tanulmány a Helicobacter pylori (HP-) fertőzést evolúciós látószögből mutatja be, és megkérdőjelezi a fertőzéssel kapcsolatos eddi­gi ismeretek, klinikai összefüggések egyetemességét. Felsorakoztatja az egyes populációkban látott eltérő epidemiológiai és klinikai lefolyással kapcsolatos ismereteket, és a HP-fertőzés lehetséges kedvező aspektusait is bemutatja. Olvashatunk a krónikus gyulladások daganatkeltő ha­tásairól, részleteiben a gastritis és a gyomorrák kapcsolatáról, valamint az intestinalis metaplasia klinikai összefüggéseiről is.

Az éjszakai izzadást rákérdezés nélkül ritkán említik a betegek. A fokozott éjszakai verejtékezést okozó állapotok közül a leggyakoribbak: menopausa, hangulatzavarok, gastro-oesophagealis reflux betegség, pajzsmirigy-túl­működés és elhízás, de súlyos, életet veszélyeztető betegség is állhat a hát­térben. Ha az anamnézis és a fizikális vizsgálat nem tár fel specifikus okot, az orvos szisztematikus és költséges kivizsgálásra kényszerül.

A korai vírusellenes kezelés csökkentheti a súlyos és kritikus esetek előfordulását. Súlyos COVID-19-tüdőgyulladásban a lehető legkorábban fontolóra kell venni a kortikoszteroidok rövid távú alkalmazását a citokinkaszkád gátlására és a progresszió megelőzésére.

Az orvosokat rutinszerűen szűrik tbc-re, áttekintik oltási státuszukat, és sokuk rendszeresen részesül influenza elleni oltásban is, azonban szükség volna mentális egészségük ellenőrzésére is.

A szelektív IL-17A-gátló humán monoklonális antitest secukinumab szignifikáns hatékonyságot mutatott középsúlyos és súlyos psoriasis, arthritis psoriatica és spondylitis ankylopoetica kezelésében is kedvező biztonságossági profillal. A cikk átfogóan értékeli a secukinumab hatását akut tuberculosis (TB) előfordulása és látens tuberculosis (LTBI) reaktivációja szempontjából is. Ez idáig sem klinikai, sem preklinikai vizsgálatokban nem észlelték a secukinumab mellett a M. tuberculosis fertőzési rizikó fokozódását.

Clinical & Translational Immunology, 2017

A mindennapi döntéshozatalban egyre nagyobb szerepet játszanak a „be­tegágy melletti” orvosi laboratóriumi eljárások („point-of-care testing”, POCT). A már elterjedt módszerek (pl. cukor vagy fehérje kimutatása a vi­zeletben) mellett egyre gyakrabban alkalmazzuk az újszerű egykazettás technikákat (gyors diagnosztikus teszt, RDT). A gyors és megbízható kórismézés az infektológiában is lehetővé teszi a célzott terápia kiválasztását. Az olyan teszteljárások, mint az otthoni HIV-teszt, igen fontosak lehetnek a betegek számára. A szenzitivitás és a specificitás technikai korlátai, a min­ta megfelelő kezelése változatlanul kihívást jelentenek. Minden vizsgálati eredményt klinikailag tapasztalt orvosnak kell értékelnie.

A túlzott alkoholfogyasztás az egyik fő oka a cirrózisnak, a hepatocelluláris karcinómának és az akut májelégtelenségnek. Az alkoholos májbeteg­ség patogenezisében az alkohol (és az acetaldehid) direkt toxicitása, az oxidatív stressz, a gyulladás, a bélflóra diszbiózisa mellett a genetikai té­nyezők szerepe is egyre nyilvánvalóbb. A diagnózis általában nem igé­nyel májbiopsziát. A terápia része az absztinencia elérése és fenntartása, a malnutríció megszüntetése. A májbetegség gyógyszeres kezelésére ma is kevés az eszközünk. Dekompenzált cirrózisban májtranszplantációra 6 hónapos absztinencia után kerülhet sor. Nem megoldott a szteroidra nem reagáló súlyos alkoholos hepatitiszes betegek korai májtranszplantációja.