A tesztoszteronkezelés indikációja napjainkban kiszélesedett; hatékony és biztonságos terápiás formát jelent hypogonadismus eseteiben. Fontos és eredményes eszköz az érintett férfiak életminőségének javításában. Figyelembe kell venni azonban az ellenjavallatokat, és természetesen a te­rápia megtervezésekor a spermiumtermelést negatív irányban befolyásoló mellékhatást is!

Az elmúlt közel fél évszázadban a fejlett társadalmakban élő férfiak spermaszáma több, mint 50%-kal csökkent, egyelőre ismeretlen okból.

Az evés- vagy testképzavarokkal kapcsolatosan néhány évszázada írták le az első hivatalos kórképet, az anorexia nervosát. Az utolsó évtizedekben jelentősen felgyorsult az újabb és újabb (al-)típusok megjelenése. A jelen összefoglalóban az elmúlt közel 30 év során megjelent új típusú evés- és testképzavarokat mutatom be röviden.

Az 1980-as és ’90-es évektől a nyugati médiában előtérbe került az idealizált férfiizomzat népszerűsítése, és az androgén szteroid használatot a hiva­tásos sportolóktól fokozatosan átvette a lakosság szabadidősportot űző része is. A számos, hivatalosan tiltott termékhez vagy az interneten lehet hozzájutni, vagy egyes étrend-kiegészítőkbe rejtve forgalmazzák azokat. A szintetikus androgének használata főleg a fiatal férfiak körében terjedt el, ezért fontos az ő tájékoztatásuk a súlyos mellékhatások veszélyéről.

Három olyan dolgozatot olvashatunk eb­ben a számban, amelyek igen fontos és aktuális kérdéssel, a környezetből a szerve­zetbe jutó anyagok révén okozott májkáro­sodással foglalkoznak. Dr. Prinz Gyula az an­tibiotikumok és a májkárosodás kapcsolatát, jelentőségét foglalja össze tömören. Dr. Fried Katalin a sportolók és főleg a fiatalok körében terjedő teljesítménynövelők, a testépítés és májkárosodás kérdését taglalja, s a témához szorosan kapcsolódik Dr. Schuller János írása a gyógynövények hepatotoxicitásáról.

A táplálékkiegészítők és számos, korábban gyógyhatásúként reklámozott készítmények okozta májkárosodás ma már háromszor gyakrabban fordul elő, mint 10 évvel ezelőtt.

Igyekeztem rövid betekintést adni a drogok nemritkán kiszámíthatatlan és gyor­san változó világába. Praktikus tanácsként javasolnám a vér- és vizeletminta-vételt, mely fontos lehet, leggyakrabban néhány nappal az eset után. A levett mintát nem feltétlenül kell használni, de célszerű legalább 1 hónapig lefagyasztva megőrizni. A rendszerváltás után megjelent klasszikus drogok jórészt eltűntek a túladagolási palettáról, de megfeledkezni róluk nem szabad. A designer szerek döntően átala­kították a drogpalettát. Az új szerek döntő többsége Kínából jön, ahol villámgyors előállítást követően dobják piacra az anyagokat; a szakma kb. 2 év lemaradásban van az előállítókhoz képest.

A szívbetegek rehabilitációjában a rezisztenciaedzés kezd beépülni a tartós, egyenletes, mérsékelt-közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló multidiszciplináris programokba. Az indikáció kiterjedt a szívelégtelenség különböző for­máira is. Az utóbbi években a nagy intenzitású szakaszos tréning is polgárjo­got kapott a szívbeteg-rehabilitációban. Ezek jól kombinálhatók a légzőizomzat edzésével. A gyenge vázizomzat fejleszthető elektromos ingerléssel, excentrikus erőfejlesztő gyakorlatokkal, vibrációs és érleszorításos edzéssel. Mindezek a szív-és tüdőbetegek rehabilitációjának veszélytelen eszközei. Hatásosságuk kísérésére tanácsos az érfunkciók vizsgálata.