A robotsebészet kétségtelenül költségesebb, de sok esetben lerövidíti a kórházi tartózkodás idejét. 

A radiológiai vizsgálatok során egyre gyakoribb a daganat gyanúját keltő mellékle­let: incidentalóma. Az orvosnak gondolnia kell az ilyen lelet kockázatára a képalko­tó vizsgálatok indikálásakor. A betegek azt feltételezhetik, hogy az incidentalóma rák, és könnyen lehet, hogy nincsenek tisztában az ismételt képalkotó vizsgálatok­kal járó sugárterhelés kockázataival.  

A mellűri folyadékgyülem megnehezítheti a szívelégtelenség, a tüdőgyulladás és a daganatos betegségek kezelését. A beteg lehet panaszmentes, de gyakori tünet a köhögés, a légzési nehezítettség és a mellkasi fájdalom. A fizikális vizsgálat során a kopogtatás tompulatot jelez; a diagnózist mellkasröntgen erősíti meg.

A legfontosabb reumatológiai sürgősségi állapotok a szeptikus arthritis, a köszvény, az atlanto-axiális szubluxáció, a szisztémás sclerosisban előforduló vesekrízis és ujjfekély, az óriássejtes arteritisben fellépő amaurosis fugax, a katasztrofális antifoszfolipid antitest szindróma és a pulmorenális szindróma.

A radiológiai vizsgálatok gyakran fednek fel szoliter pulmonális gócot, többnyire véletlen mellékleletként. Rosszindulatú elváltozásra utal, ha a góc átmérője legalább 8 mm vagy szélei szabálytalanok, tejüvegszerű fedettség látható, illetve a góc nagysága 1 hónap–1 év alatt megkétszereződik.

Az előrehaladott nem kissejtes carcinoma kezelése radio-, kemo- és palliatív terápiát is magába foglalhat. A kemoterápia (esetleg sugárkezeléssel kombinálva) a kissejtes carcinoma kezelésének fő iránya. Egyetlen nagyobb szervezet sem javasolja a szűrővizsgálatok bevezetését.