Az utazókra leselkedő egészségügyi veszélyek számtalan egyéni és általá­nos tényezőtől függenek, de alapvetően az utazás jellege, a kint tartózkodás hossza és az utazó általános egészségi állapota határozzák meg a rizikót. Általánosságban 6–8 héttel az utazás megkezdése előtt érdemes oltási tanácsadót vagy trópusi betegségekkel foglalkozó szakembert felkeresni a megfelelő oltások beadatása és a gyógyszeres kemoprofilaxis megbeszé­lése érdekében. A trópusi utazás előtti tanácsadás kiterjed a biztonságos étel- és italfogyasztásra, a balesetek és a napégés megakadályozására, a rovarcsípések elleni intézkedésekre.

A hátrányos egészségügyi helyzetben levő emberek: a mozgásuban korlátozottak, a halláskárosodottak, a látássérültek, az implantátumokkal rendelkezők és a viselkedési zavarokban szenvedők utazását az orvos is különféle módol

 számára egyre több lehetőség nyílik az utazásra.

Hazánk több mint 40 000 vizsgával rendelkező könnyűbúvára e kedvtelésért külföldre kell utazzon,  ellátásuk is az utazási orvostan feladata.

A váradnós és a szoptató anya, a kisgyermek és az idős személy, az immunhiány betegségben szenvedők, valamint a hátizsákkal hosszú, több hetes túrára indulók fokozottan veszélyeztetettek.

A krónikus betegség nem kontraindikációja az utazásnak: megfelelő utazás előtti tanácsadás után szinte minden idült betegségben szenvedő bátran útnak indulhat.

Az utazás okozta betegségek morbiditását leginkább az egyén fizikai, pszichés vagy egészségi állapota befolyásolja. 

Az utazás körüli megbetegedések között egyre nagyobb az utazás okozta és a krónikus betegségek, valamint a balesetek, sérülések aránya a járványos betegségekkel szemben.