Az immunológia elmúlt tíz évben felgyorsult fejlődése kihat a medicina egészére. Az immunológiai alapkutatások, a transzláció, a gyógyszer- és vakcinafejlesztés és a klinikai kutatások rohamos fejlődése forradalmi válto­zást hozott az orvosi gyógyító tevékenységben is. Paradigmaváltás történt az immunrendszer veleszületett zavarainak megítélésében. Célzott terápiák sokaságát vezették be az immunológiai hátterű betegségek kezelésében. Szükségessé vált a terápiás ajánlások revíziója, a célértékre történő kezelés elvének, elvárásainak megfogalmazása. Nobel-díjjal elismert eredmény a daganatok immunterápiájának bevezetése. A cikkben a teljesség igénye nélkül szemezget a szerző a legfontosabb új eredmények közül.

Amerikai kutatók mesterséges intelligencia segítségével olyan T-sejtes COVID-19 vakcinát fejlesztettek ki, ami állati modellszervezeteken igen hatásosnak bizonyult.

Egy most indított fázis III klinikai vizsgálatban már beadta az első résztvevőknek új mRNS alapú influenza vakcináját a Moderna.

Az indiai egészségügyi hatóságok megadták az engedélyt a fázis II vizsgálatok lefolytatására a Bharat Biotech COVID-19 elleni nazális oltóanyaga számára.

Magyarországon is engedélyt kapott a kínai CanSino vállalat Convidecia nevű egydózisú COVID-19 elleni oltóanyaga. Mit tudunk az új vakcináról?

Kétségtelen, hogy a jelenlegi világjárvány negatív egészségügyi, gazda­sági és társadalmi hatásai mellett számos tudományos vívmány térnyeré­sét is megtapasztalhatjuk. Talán ez az egyetlen hozadéka a vírussal vívott harcnak, melyben tudósok százezrei küzdenek a „láthatatlan ellenséggel”. A hírvivő RNS (mRNS) alapú vakcinák megjelenése és bevetése, illetve a szin­tén következő generációs vakcinatechnológiának számító vektorvakcinák térnyerése hatalmas tudományos sikernek ígérkezik.

Bár rengeteg oltóanyag fejlesztése folyik, ha várhatóan többfélre oltóanyag is kap forgalomba hozatali engedélyt, és nyújt védelmet, annak tartósságáról jó ideig nem fogunk sokat tudni.

Az emberek 20-50%-ában vannak jelen a közönséges náthát okozó koronavírusok ellen szelektálódott és a SARS-CoV2-re keresztreakciót adó T-memóriasejtek, ami részben magyarázhatja a COVID-19 betegség nagy heterogenitását.

Míg a egyre többet olvashatunk a gyógyítás lehetséges módozatainak kereséséről, arról először jelent meg hivatalos adat, hogy hány kínai egészségügyi dolgozó fertőződött meg a COVID-19 névre keresztelt új koronavírussal.

Az influenzavírusok egyedülálló tulajdonsága a nagyfokú változékonyság. E nagyfokú változékonyság következtében már néhány hónap leforgása alatt képes jelentősen megváltoztatni az antigén-szerkezeti tulajdonságait, ami nagy kihívás elé állítja az oltóanyag fejlesztőit és előállítóit. Az elmúlt évtizedekben az oltóanyag előállításának módszertana folyamatosan fej­lődött, nyomon követve az influenzavírusok mutációs változásait, annak érdekében, hogy minden influenzaszezon kezdetén a lehető leghatéko­nyabb vakcina kerüljön az oltóorvosok kezébe.