A cikk összefoglalja két összefonódó éberségfüggő mozgás-rendellenes­ség, a nyugtalan láb szindróma és a periodikus lábmozgás zavar tüneteit, kórlefolyását, a komorbiditásukra, diagnosztikájukra, patofiziológiájukra, kezelésükre vonatkozó ismereteket és gyakorlatot. A két, egymást átfedő szindróma résztüneteinek megértésében az utóbbi 15 évben előrehaladás tapasztalható. Mind a háziorvosok, mind a neurológusok és belgyógyászok képzettségét növelni kell a gyakori, jelentős szenvedéssel járó, még nem kel­lőképpen diagnosztizált tünetegyüttes egyre szélesebb körű ismertetésével. Bár a megfelelő diagnózis csak alváslaboratóriumban állítható fel, a gyanúnak a háziorvosban is fel kell merülnie ahhoz, hogy javuljon a felismerési arány.

Az emberi szervezet sejtjeinek szaporodásához elengedhetetlen alapfeltétel, hogy az osztódási ciklusba lépni készülő vagy abban előrehaladni szándékozó sejt tápanyag-ellátottsága megfelelő legyen. A sejtszintű szabályozás egyik csomópontja a szaporodáshoz és fejlődéshez szükséges új fehérjék szintézisére való képesség, e szabályozási pont egyik kulcsa az mTORC1 fehérjekomplex.

A Kansas Egyetem kutatói egy protein szerepét fedezték fel olyan baktériumokban, melyek például a tífuszt, meningitist vagy a dizentériát okozzák. A mostani eredmények új, a mostaninál jobb antibiotikumokhoz vezethetik el a gyógyszerfejlesztőket.

A vashiányos anaemia a leggyakoribb hiánybetegség. A klasszikus leírás szerint microcytaer, s elkülönítendô a thalassaemiától, a sideroblastos anaemiától, a krónikus betegségekkel összefüggő anaemiától. Első vizsgálatként a szérum ferritinszintjét kell meghatározni.