Az akut vesekárosodás a glomeruláris filtrációs ráta gyors csökkenésé­vel járó tünetegyüttes. A súlyosság szerinti besorolásnál a vizeletürítés mennyisége és a kreatininszint emelkedése a mérvadó. Etiológiája szerint az akut vesekárosodás lehet prerenális, renális és posztrenális. A kezelés részét képezi a volumenstátusz fenntartása, a folyadékpótlás izotóniás krisztalloidoldattal, a volumentúlterhelés megszüntetése vízhajtókkal, a nefrotoxikus gyógyszerek adásának felfüggesztése, a gyógyszerek dó­zisának a vesefunkcióhoz történő igazítása. Komplex gondozással mérsé­kelhető a kórházi mortalitás és a progresszió kockázata.

A másodlagos kardiális kockázatok csökkentése érdekében mindenképpen szükséges az obes és túlsúlyos betegek testsúlyának csökkentése és ennek érdekében valamennyi rendelkezésre álló módszer bevethető.

A SARS-CoV-2-világjárvány újabb fellángolásával egyre több közlemény jelenik meg világszerte a súlyos esetek kezeléséről és megelőzéséről, ugyanakkor a COVID-19 patológiáját ma már sokkal összetettebbnek lát­juk, mint eleinte. Számos adat szól a D-vitamin feltételezett szerepe mellett. Ezek főleg a klinikailag is igazolt immunológiai hatásokra hivatkoznak a citokinek és a T_reg sejtek szabályozásában és a gyulladás során a káros T-sejt-funkciók, illetve a túlzott immunválasz gátlásában. De az elméleti megfontolások, a retrospektív vizsgálatok és az eddig összegyűlt klinikai eredmények alapján kimondhatjuk-e, hogy a D-vitamin-hiány rendezése pozitívan befolyásolhatja a COVID-19 kimenetelét?

Ebben az írásban röviden összefoglaljuk, mely betegségek megelőzésére lehet alkalmas az aszpirin, illetve mi a különbség az elsődleges (primer) és másodlagos (szekunder) megelőzés között. Arra is kitérünk, milyen veszé­lyeknek teszi ki magát az, aki orvosi utasítás nélkül kezdi szedni az aszpirint.

A renin-angiotenzin rendszeren keresztül ható vérnyomáscsökkentők a depresszió új kezelési irányát képviselhetik – derül ki egy nemrég megjelent metaanalízisből.

A felületes burzitisz főként az olecranont és a prepatelláris bursát, ritkáb­ban a szuperficiális infrapatelláris bursát és a sarok szubkután bursáját érinti. A fő ok a krónikus mikrotraumatizáció. Az ultrahang a burzitisz és a cellulitisz elkülönítésében segít. A nem fertőzéses okoktól való differen­ciálásban hasznosak a vérvizsgálatok és az MRI. Az akut traumás burzitisz kezelhető jegeléssel, a végtag megemelésével, nyugalomba helyezésével. A krónikus mikrotraumás burzitisz terápiája is konzervatív; a bursa aspirá­ciója iatrogén szeptikus burzitisz veszélyét hordozza magában. A krónikus gyulladásos burzitisz terápiájában fontosak az intraburzális kortikoszteroid injekciók. A szeptikus burzitisz kezelése általában Staphylococus aureus ellen hatásos antibiotikumokkal kezdődik.

Az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA, Food and Drug Administration) 2016 decemberének végén ajánlásokat adott közre arra vonatkozóan, hogy a gyártók miként tudják megvédeni és fenntartani a világhálóhoz csatlakozó orvosi berendezéseik biztonságát.

Az mHealth applikációk egyre elterjedtebbek, azonban egyre több jogi kérdést vetnek fel. Személyes adatokat és egészségügyi adatokat kezelő alkalmazásokról lévén szó, az adatvédelmi, adatbiztonsági kérdések egy­re fontosabbak az ilyen appok fejlesztőinek és felhasználóinak. A cikk az mHealth applikációkkal kapcsolatos legfontosabb adatvédelmi kérdéseket járja körül, választ keresve arra is, hogyan alakul a szabályozás az Európai Unió új adatvédelmi rendeletének 2018-as hatályba lépésével.

Az egészségügyi információ széles körű online hozzáférhetőségének szá­mos pozitív hatása érezhető az orvosi ellátásban, ehhez azonban egyenet­len szakmai színvonal, gyakran rossz értelmezhetőség vagy üzleti befolyá­soltság társul. A nemkívánatos jelenségek visszaszorítása orvosok, szakmai szervezetek közreműködését is igénylő feladat.

Az internet az emlő rosszindulatú daganatainak vizsgálatában alkalmazható eszközök egy új generációját hozta el az elmúlt évtized folyamán. Ezek között a legnagyobb csoportban levő programok a várható túlélés, illetve a terápiás válasz előrejelzését klinikai adatok alapján végzik el. Ide tartozik az Adjuvant! Online, az MSKCC és az MD Anderson nomogramjai, valamint az angliai PREDICT honlapja. Ezek mindegyikében közös, hogy a beteg megadott paraméterei alapján kikeresi, hogy mi történt a beteghez hasonló betegekkel korábban. Új diagnosztikus biomarkerek azonosításának forrása lehet génexpresszió vagy mutáció – meglevő, teljes- genom-szintű adatokat tartalmazó adatbázisok kiaknázásán alapszik az egyes gének vagy génmintázatok prognosztikus értékét számoló KMplot.com. Az adott gének mutációs adatai és a várható túlélés közötti kapcsolatot lehet a cBioportalban, illetve a G-2-O-ban vizsgálni. Géncsipekkel lemért genomszintű génexpressziós adatok alapján ad diagnózist a RecurrenceOnline program. Az emlőtumor kialakulásának valószínűségét egy poligénes modell alapján, klinikai adatok felhasználásával becsüli meg a BOADICEA. Az emlőtumorok vizsgálatával foglalkozó onkológusok, patológusok, valamint kutatók számára készült összefoglaló közleményünkben ezen, valamint további elemző rendszerek célját, alkalmazási területeit és a rendszerek mögötti adatbázisokat foglaljuk össze. Magyar Onkológia 60:273–280, 2016

Kulcsszavak: emlőtumor, biomarker, prognózis, génexpresszió, mutáció