Nem egyértelmű, hogy a telemedicina segít a magas vérnyomásban szen­vedőknek az ajánlott célértékek elérésében. Különösen az alacsonyabb vérnyomásértékekkel rendelkező hipertóniások esetében kérdőjelesek az eredmények. Egyre több olyan egészségügyi okoseszköz és applikáció van azonban, amelynek használata javíthatja a telehealth sikerét is – nem beszélve az önellenőrzésről. Ilyen eszközöket igyekszem bemutatni.

Az Omron HEM-6410T vérnyomásmérő. Jól látható az ar­téria radiálist elszorító mandzsetta. Csak az USA és Japán betegeinek

A krónikus mieloid leukémia kezelésében használt tirozin-kináz-gátlók a magas vérnyomás mellett érelmeszesedéses artériás betegségeket is okozhatnak.

Az ambuláns vérnyomás-monitorozás (ABPM) a rendelőn kívüli vérnyomásmérés egyik lehetősége. Szerepe jelentős lehet a hiper­tónia diagnosztikájában és a hipertóniás betegek gondozásában. Az ABPM családorvosi alkalmazásának lehetőségeiről és a Magyar Hypertonia Társaság (MHT) ezt elősegítő regiszteréről kérdeztük dr. Nemcsik János családorvost, az MHT főtitkárát.

Képzett távgondozók segítségével egy több mint 10 000 beteg bevonásával végzett egyközpontú kohorsz-vizsgálatban sikerült a vérnyomást és koleszterinszintet is csökkenteni.

Az austini Texasi Egyetem és a Texas A&M Egyetem kutatói számolnak be arról, hogy noninvazív megoldást fejlesztettek a folyamatos otthoni vérnyomás-monitorozáshoz.

Négy éve jelent meg az európai és hazai irányelv, ezt követően pedig a Nemzetközi Hypertonia Társaság (ISH) is kiadott globális irányelvet a hypertonia-ellátással kapcsolatban. Úgy tűnik tehát, hogy a hypertonia továbbra is forrongó téma, amelynek az oka nyilvánvaló: populációs szinten, gyakoriságánál fogva a magasvér­nyomás-betegség a legjelentősebb kardiovaszkuláris rizikóténye­ző. Ráadásul ez kiemelt fontosságú kérdés, mert hazánkban a legújabb statisztikák szerint a halálozás feléért továbbra is az érrendszeri és szívbetegségek tehetők felelőssé. Az irányelvek ismeretében a hazai hypertonia-ellátásról kérdeztük dr. Járai Zoltánt, a Magyar Hypertonia Társaság (MHT) elnökét.

Kiemelt feladat a háziorvosok szűrési és gondozási tevékenysé­gének erősítése. Dr. Kovács Eszter háziorvos elmondta, a kardiovaszkuláris és anyagcsere-betegségek megelőzésében milyen protokollt követnek, és a hyperurikaemia és köszvény kezelésére vonatkozó új konszenzusajánlás kapcsán nemcsak kiemelte az ajánlás legfontosabb tudnivalóit, hanem arról is szólt, hogyan javítható az ezzel a problémával küszködő betegek ellátása.

A syncope rövid ideig tartó, külső beavatkozás nélkül, spontán szűnő esz­méletvesztés, melynek hátterében átmeneti globális agyi hipoperfúzió áll. A reflex syncope csoport legjellemzőbb tagja a vazovagális syncope, más néven a közönséges ájulás. A közönséges ájulást a jellegzetes kiváltó tényezők és a beharangozó tünetek alapján könnyen felismerjük. A kezelés első lépése a rosszullét természetének megértetése a pácienssel, de szóba jön végleges pacemaker beültetése is.

A Kidney Disease: Improving Global Outcomes (KDIGO) címmel megfogalmazott guideline azt javasolja, hogy a krónikus vesebetegek szisztolés vérnyomásának (BP) célértéke

A klórtalidon a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás csökkentésének hatásos szere esszenciális hypertoniában. Eddig azonban viszonylag kevés adattal rendelkezünk a klórtalidon hatásosságának és biztonságosságá­nak megítélésére előrehaladott krónikus vesebetegséghez társuló magas vérnyomásban. Jelen vizsgálatban a klórtalidon adásával 12 hét elteltével eredményesebb vérnyomáskontroll volt elérhető, mint placebóval.