Hazánkban a bejelentett zoonózisok száma enyhén csökkenő trendet mu­tat, ennek ellenére jelentős gazdasági, társadalmi és közegészségügyi ter­het jelentenek. Az újonnan felbukkanó fertőzések többsége is zoonotikus eredetű (pl. COVID-19, majomhimlő).

A COVID-19 járványra nem elég oltás és gyógyszer kifejlesztésével reagálni, be kell fejezni a környezetpusztítást, mert a COVID-19 után újabb zoonózis pándémiák alakulhatnak ki.

Egy új hipotézis megmagyarázza, hogy az állati élőhelyek elvesztése hogyan vezet új humán fertőző betegségek megjelenéséhez.

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya a közel­múltban társadalmi vitát kezdeményezett az orvoslás és az egészségügy alapvető kérdéseiről. Jelen tanulmány – a szerző előadásából kiindulva – az orvoslás céljait, e célok önkéntes és szabad követésének jelenlegi és jövőbeni lehetőségeit, fenntarthatóságát vizsgálja.

Cikkünk segítséget nyújt ahhoz, hogy közérthető információkkal szolgáljunk a várandósok számára.

A zoonózisok komoly veszélyt jelentenek az emberiség egészségére és fenntartha­tó fejlődésére. (45) Az emberi fertőző betegségek nagy része és az újonnan megjelenő kórokozók döntő többsége zoonózis. Diagnosztizálásukat a sokszor nem jellegzetes tünetek nehezítik, (46) ezért a klinikai tüneteken, jeleken túl az epidemiológiai helyzet ismerete is fontos. 

A fertőző betegségekkel foglal­kozó szakemberektől tradi­cionálisan a hasmenéses, az ikteruszos és a kiütéses beteg ellátását várják el, és ilyen tünetek miatt utalják fertőző osztályokra a betegeket. A HIV-pozitív betegeket az újabb, tervezett centrumok megnyitásáig az Egyesí­tett Szent István Szent László Kórház­ba irányítják. A modern infektológia azonban már régóta nem csupán a ha­gyományos fertőző betegségekkel fog­lalkozik. A konzíliumok során álta­lában azt kérdezik az infektológustól, milyen antibiotikumot kapjon a be­teg. Az infekciók felismerése és ellá­tása ennél komplexebb megközelítést igényel. Az infektológus jelenlétére szükség volna valamennyi kórházban, az infektológiai szemléletre pedig az egészségügyi ellátás minden területén.

Magyarországon is egyre nagyobb számban igazolják a kutyák és macskák bőrférgességét, megjelent a szívférgesség. A köztigazda szúnyogok emberbe is beolthatják a kórokozót.

Az elmúlt húsz év bebizonyította, hogy az élő kórokozók okozta betegségek elleni küzdelem kétségtelen eredmé­nyei ellenére a járványos betegségek nem tűntek el. A HIV/AIDS felbukka­nása szemléletváltozást eredménye­zett, egyértelművé téve, hogy a fertőző betegségek leküzdése globális fel­adat. Az „egy a világ – egy az egész­ség” gondolatának megszületését az a felismerés motiválta, hogy a világon felbukkanó járványok többsége az ál­latvilágból származik. Az antimikrobás szerek fejlesztése leállt, a multidrug- és pánrezisztens kórokozók terjedésének megakadályozásában pedig a megelő­zésre helyeződött a hangsúly. A járvá­nyos betegségek elleni küzdelemben a védőoltások fejlesztése jelenti az elő­relépést. Más problémákat kell megol­dani az egészségügyi ellátással kapcsolatos és másokat a klímaváltozással, a természeti katasztrófákkal és a fegy­veres konfliktusokkal összefüggő fertő­zések esetén.

Az újabb vírusfertőzések európai megjelenését/terjedését számos tényező befolyásolja. Különösen jelentős szerepet játszanak benne a vírusokat terjesztő vektorokra ható klimatikus változások, a vakcináció elégtelen volta, a nagy méreteket öltő turistaforgalom és áruszállítás.