Növésben lévő gyerekek ismeretlen eredetű fájdalma, a növekedési fájdalom nagyon gyakori és általában magától elmúlik, de mindenképpen ki kell zárni az esetleges valódi betegség (például autoimmun betegség vagy Lyme) lehetőségét.

Egy amerikai vizsgálat szerint a COVID-pozitív gyermekek többnyire közvetlen érintkezésben voltak vírushordozókkal, de az is előfordult, hogy nem sikerült környezetükben vírushordozó kontakt személyt azonosítani.

A COVID-19 járvány közepette ne feledkezzünk meg arról, hogy jelenleg is velünk van a szezonális influenza, szerencsére enyhe formában.

Az FDA engedélyezte a PhotoniCare cég új fejlesztését, a középfül noninvazív vizsgálatára alkalmas TOMi Scope nevű otoszkópot.

Az Orvostovábbképző Szemle aktuális számát nagyrészt pulmonológiai témáknak szenteli. Nem véletlen ez, ha elgondoljuk, hogy a WHO prognózisa szerint a globális mortalitásban élen járó tíz legfontosabb betegség közül négy légzőszervi megbetegedés. A COPD ha­marosan a harmadik haláloki tényezővé válik a kardiovaszkuláris és a daganatos kórképek mögött, s alig maradnak el tőle az alsó légúti gyulladásos kórképek, a tü­dőrák és a tuberkulózis. Ez is igazolja azt, hogy a szerkesztők jó érzékkel választották ki a közleményeket és kommentárokat. Az idült obstruktív légúti betegségek, az aszt­ma és a COPD mellett olvasható írás a tbc-ről és a még ma is nagy halálozással járó akut respiratórikus distressz szindrómáról (ARDS).

Magyarországon az akut vírushepatitiszek incidenciája nem túl nagy, de az esetenként súlyos kórlefolyás, a járványok lehetősége (A és E vírus), a B és C vírus parenterális terjedését elősegítő magatartásformák (intravénás droghasználat, tetoválás, promiszkuitás) terjedése miatt egészségügyi kockázatuk jelentős. 

A D-vitaminnal kapcsolatos korábbi kutatások elsősorban a csontrendszer állapotával, ezen belül is a rachitisszel foglalkoztak. A D-vitamin immunmodulátor hatásait elemző kutatások nyomán az érdeklődés jelenleg az immunmediált betegségekkel való korrelációk felé fordult, mint amilyenek például az autoimmun, atopiás és fertőzéses kórképek. Eddig kevés vizsgálat történt az allergiás betegségek és a D-vitamin-státusz közötti összefüggések feltárására.

Az USA járványügyi hivatalának (CDC) becslése szerint évente hat ameri­kaiból egy kap ételmérgezést. A betegség leggyakoribb okai vírusok (pl. norovírus), baktériumok (pl. Salmonella, Escherichia coli, Campylobacter, Listeria) és paraziták (pl. Toxoplasma gondii, Giardia). A végleges diagnózis csak széklettenyésztéssel vagy más, bonyolultabb laboratóriumi vizsgálat­tal állapítható meg. Ételmérgezés gyanújakor az empirikus kezelést már e vizsgálatok eredményének megismerése előtt el kell kezdeni. Az empirikus terápia lényege a tünetek kezelése, a klinikailag dehidrált betegek rehidrálása és antibiotikum adása. Az ételmérgezéseket jelenteni kell a helyi és állami egészségügyi szerveknek.

A monoamin-oxidáz A (MAOA) gén egyik polimorfizmusa összefügg az antiszociális viselkedés nagyobb kockázatával olyan fiatalok körében, akik gyermekkorukban erőszaknak vagy rossz bánásmódnak voltak kitéve.

A kutyákkal és haszonállatokkal történő korai érintkezés csökkenti a gyermekkori asztma kockázatát.