Több mint 900 depressziós beteg adatai azt mutatják, hogy a szelektív szerotonin visszavétel gátló terápiától alacsonyabb C-reaktív protein szint esetén jobb eredményt várhatunk.

2021. június 29. napjától hatályos az ún. Gyógyszer-gazdaságossá­gi Törvény (Gyftv.)¹ módosítása, ami jelentős változásokat hozott mind a gyógyszerpromóció, mind a gyógyszercégek és egészségügyi szakembe­rek közötti szerződéses kapcsolatok területén. A törvénymódosítás számos ponton nehezen volt értelmezhető, így a gyakorlati alkalmazása nehéz­ségekbe ütközött; ennek bizonyos aspektusairól előző cikkemben írtam.

Látva a jogszabály hiányosságait és az ebből eredő iparági bizonytalan­ságot, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) 2021. szeptember 20-án iránymutatást tett közzé, ami segítséget nyújt az értelmezésben (Iránymutatás).²

Az obezitás pándémiája helyett a túltápláltság, az alultápláltság és a klíma­változás szindémiáját vette górcső alá jelentésében a Lancet malnutríciós munkabizottsága, mert a három „világjárvány” közös hajtóerőinek hatás­talanítása egységes és globális léptékű beavatkozási tervet kíván.

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya a közel­múltban társadalmi vitát kezdeményezett az orvoslás és az egészségügy alapvető kérdéseiről. Jelen tanulmány – a szerző előadásából kiindulva – az orvoslás céljait, e célok önkéntes és szabad követésének jelenlegi és jövőbeni lehetőségeit, fenntarthatóságát vizsgálja.

Az orvosoknak is tisztában kell lenniük azokkal a jogi keretekkel, amelyek kö­zött kapcsolatot tarthatnak gyógyszer-, illetve gyógyászati segédeszköz cé­gekkel, hiszen az orvosok önálló felelőssége is megállapítható. Az ún. kor­rupcióellenes szabályok figyelmen kívül hagyása pedig akár büntetőjogi jogkövetkezményekkel is járhat.

Barcelonában 2010. szeptember 22. és 26. között az anya és újszülöttje egészségével foglalkozó „globális” világkongresszust rendeztek, melyen több száz országból több ezren vettek részt. 

Az orvosokat a gyakorlati útmutatók segítik betegeik személyre szabott ellátásában. Például abban, hogy eldöntsék, szükség van-e egy adott vizsgálatra, felírjanak-e egy adott gyógyszert vagy változtassanak-e az adagján, specialistához küldjék-e a beteget. 

Az alábbi, kritikai hangvételű írások arról szólnak, hogyan lehet ma, az adatok és információk dömpingjének korában az orvosi gyakorlatban felhasználni azt a módszert, amely a meglévő adatok, dokumentumok szisztematikus áttekintésén alapul.