A hátrányos egészségügyi helyzetben levő emberek: a mozgásuban korlátozottak, a halláskárosodottak, a látássérültek, az implantátumokkal rendelkezők és a viselkedési zavarokban szenvedők utazását az orvos is különféle módol

 számára egyre több lehetőség nyílik az utazásra.

Egyes irodalmi adatok szerint az utazók 30–50%-a betegszik (sérül) meg az utazás alatt. Ezért az utazási orvostani tanácsadáskor már rutinszerűen kell az utazási biztosítás megléte iránt érdeklôdnünk, hiánya esetén megkötését javasolnunk. 

A magyar utazók az Európai Únió országaiba utazásukkor az európai egészségbiztosítási kártya kiváltása esetén limitált betegellátásra jogosultak, célszerú tehát biztosítást is kötni. 

Hazánk több mint 40 000 vizsgával rendelkező könnyűbúvára e kedvtelésért külföldre kell utazzon,  ellátásuk is az utazási orvostan feladata.

A váradnós és a szoptató anya, a kisgyermek és az idős személy, az immunhiány betegségben szenvedők, valamint a hátizsákkal hosszú, több hetes túrára indulók fokozottan veszélyeztetettek.

Az utazás előtti tanácsadás során felmérjük, hogy az utazó képes-e jelen utazását abszolválni, és az utazással összefüggő betegségeket hogyan tudja elhárítani. Az így kapott információ birtokában megfelelő prevenciós lépésekre kerül sor.

A krónikus betegség nem kontraindikációja az utazásnak: megfelelő utazás előtti tanácsadás után szinte minden idült betegségben szenvedő bátran útnak indulhat.

Noha az utazók fertőző betegségeinek megelőzése a betegségek súlyossága és a visszahurcolásuk megakadályozásának fontossága miatt alapvető utazás-orvostani feladat.

A célhely betegséget okozó tényezői lehetnek a felkeresett terület földrajzi elhelyezkedéséből eredő ártalmak, az adott területen endémiás fertőző betegségek, valamint a helyi flóra vagy fauna által okozott kórképek.

Az utazás okozta betegségek morbiditását leginkább az egyén fizikai, pszichés vagy egészségi állapota befolyásolja.