A 44 éves tengerészgyalogos a hátán két napja megjelent száraz, vörös kiütés miatt kért orvosi segítséget. Az elváltozás viszketett és érintése fájdalmas volt, nem váladékozott. Láz nem kísérte, és a bőrfelü­let nem volt új környezeti hatásnak kitéve. A beteg nem vitt a hátán nehéz vagy a bőrt konstriktív hatásnak kitevő terhet, nem használt új tisztálkodó- vagy mosószert. Anamnéziséből évekkel korábban lezajlott szívinfarktusa emelhető ki. Mostani jelent­kezése előtt 6 héttel koszorúérsztentet ka­pott, a beavatkozás 5 órán át tartott.

Bizonyítékon alapuló válasz

A topikális antihisztaminok és a hízósejt-stabilizálók, önállóan vagy kom­binációban alkalmazva, egyaránt eredményesen és biztonságosan eny­hítik a szezonális és a perenniális allergiás kötőhártya-gyulladás tüneteit (A szintű ajánlás, következetes, jó minőségű, betegorientált bizonyítékokon alapul). Nincs elegendő bizonyíték az egyes topikális szerek hatásosságának összehasonlításához. Súlyos nemkívánatos hatást nem jelentettek az ilyen szerek alkalmazásával kapcsolatban.

Hevesy Györgyöt, a 20. század első felében nemzetközi hírnevet szerzett nagy magyar fizikusok és kémikusok egyikét az orvostársadalom az izo­tópos nyomjelzés gondolatának első megfogalmazójaként tartja számon.

Az USA-ban a vízbe fúlás az 1–4 éves kisgyermekek leggyakoribb baleseti haláloka. Ha az aspirált folyadék hosszú ideig jelen van a légutakban, az a tüdő működési zavarához, hipoxiához, neurológiai és kardiális rendelle­nességekhez, végül halálhoz vezet. Az American Heart Association javított Utstein-féle sémája és kezelési útmutatói fontosak az ápolás, intézkedés és prognózis szempontjából. Mivel a vízbe fúlást követő szívritmuszavarokat döntően a hipoxia okozza, az újraélesztés rendje a légutakat és a légzést helyezi előtérbe a kompressziók megkezdése előtt. A legjobb kezelés a meg­előzés: úszó- és vízbiztonsági leckék, a medencék elkerítése, az alkoholfo­gyasztás kerülése vízi tevékenység előtt és alatt.

A 30 éves fehér bőrű férfi kezének kör­mein elmondása szerint 10 éve lát­hatók viszkető, morzsalékot adó elválto­zások. A körmök sérülékenyek és könnyen leválnak, foltosak, de nem fájdalmasak. Az elváltozás kezének minden körmét érinti, lábának körmei viszont érintetlenek. Szá­raz, hámló hajas fejbőrén, derekán, geni­tális régiójában szintén vannak pikkelyes bőrelváltozások. Egyéb betegsége nincs, ezermesterként dolgozik. Családi anamné­zisében nincs említésre méltó körülmény.

Lassan már történelmi távlatból szemlélhetjük a humán genom projekt ered­ményeit, a kutatásokra és a klinikumra gyakorolt hatását. A nagyszabású kutatási program befejezését követően nagymértékben javult a genetikai ártalmak diagnosztikájának lehetősége, még ha ez egyelőre nem is mutat­kozik meg a népegészségügyi mutatókban. Jelen írás a klinikai genetika új lehetőségeire és a további fejlődési irányokra kíván röviden rámutatni.

Kisebb esetsorozatok és elővizsgálatok alapján a közeljövőben előrelépés várható a majdnem kizárólag fiatal, dohányzó férfiakat érintő betegség terápiájában, így remélhetőleg egyre jobb eséllyel kímélhetjük meg bete­geinket a minor vagy major végtag-amputációtól.

A hiperkalcémia – a vér megemelkedett kalciumszintje – gyakori anyag­cserezavar, amely életveszélyessé is válhat. Összefoglaljuk, hogy milyen betegségek állhatnak a hiperkalcémia hátterében, melyek a leggyakoribb tünetek, s hogy mit tehetünk a megelőzés és a kalciumszint csökkentése érdekében.

A humán papillómavírus (HPV) okozta fertőzések a fej-nyaki régióban egy­aránt okozhatnak jó- és rosszindulatú elváltozásokat. Szerepük van többek között a visszatérő légzőszervi papillomatózisnak (RRP), az orr-, illetve orr­melléküregi papillómák speciális formáinak kialakulásában, továbbá a száj és a garat rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek keletkezésében.

A légvezetéses hallókészülékek és a hagyományos fülműtéti technikák által elérhető hallásrehabilitáció korlátozott mértékű. A kutatások ezért más megoldásokat is kerestek, az egyik fontos kutatási irány a beültethető készülékek fejlesztése.