Egy pennsylvaniai nő a szeméremtest kipirosodása, valamint a nagyajkak és a csikló excoriatiója miatt kereste fel nőgyógyászát 2008-ban.

Ez a rovat olyan eseteket mutat be, amelyek különböző peres ügyekben tárgyalt orvosjogi alapelvekre hívják fel a figyelmet.
Nem szándékozik jogi tanácsokat adni. Az esetek végén a magyar kiadás főszerkesztője tesz észrevételeket.

1. A vulvabiopszia elmaradása késleltette a rákbetegség diagnózisát
2. Későn ismerték fel az emlőrákot
3. Méheltávolítás után vastagbél-átfúródás

A bakteriális vaginosis (BV) a hüvelyi ökoszisztéma felborulásával járó tünetegyüttes, melyhez egy sor negatív egészségi következmény kapcsolódik. Bár a BV okai nem teljesen tisztázottak, szoros korreláció mutatkozik a BV és bizonyos mikroorganizmusok, többek között a Gardnerella vaginalis vagy a Prevotella-speciesek között.

A krónikus myeloid leukaemia (CML) a mieloproliferatív neoplasmák közé tartozó megbetegedés. A kórkép oka egy kóros tirozin kináz, a BCR-ABL tirozin-kináz létrejötte, melynek gátlása áttörést hozott a CML kezelésében. A ma alkalmazott tirozin-kináz-gátlók (TKI) mellett a betegek túlélése jelentősen meghosszabbodott, egyes major molekuláris választ (MMR, major molecular response) elérő betegcsoportok életkilátásai megközelítik a normál populációét. Emellett a gyógyszeres kezelés jó életminőséget is biztosít.¹

Egyazon rendszerből két orvos érvel az ambuláns méhszájérlelés mellett és ellen.

Két szakértő egymással ellentétes véleményt fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy csak kétoldali salpingectomiát végezzünk, vagy távolítsuk el a petevezetékeket BRCA-mutáció-hordozóknál.

A nők életének második évtizede végén, a harmadik elején a dysmenorrhoea az iskolai és munkahelyi hiányzások leggyakoribb oka. Ebben a korcsoportban a dysmenorrhoea előfordulási aránya akár a 70%-ot is elérheti, ezen belül az érintettek fele is úgy érezheti, hogy nem képes megfelelni mindennapi feladatainak.¹ A dysmenorrhoea valódi összegzett incidenciájának pontosabb megadása nem könnyű feladat, de a szerzők többsége 50 és 90 százalék közé teszi azon nőbetegek arányát, akik reproduktív éveik alatt legalább egy alkalommal funkciócsökkenést tapasztalnak (azaz normális aktivitásuk vagy tevékenységeik zavart szenvednek).

Előzmények
Rendkívül gyors fejlődése dacára az orvoslás nem vált „egzakt” tudománnyá. Az ókorban egyiptomi és görög, a középkorban arab,¹ és a későbbi századokban európai (brit, francia, német és osztrák birodalomhoz tartozó) kutatók játszottak vezető szerepet az orvostudomány fejlesztésében. Ha elfogadjuk a Nobel-díjak odaítélésének arányát vezérfonalként, akkor az Egyesült Államok vette át az úttörő szerepet a XX. században. Csaknem általános a hit mind szakmai körökben, mind pedig azon kívül, hogy a kutatás terén elért sikerek az orvosi betegellátást a tudományos haladással arányos mértékben lendítették fel az Új Világban. Ami a szülészet területét illeti, e feltevés távol áll a valóságtól. Az elmúlt évszázadban az anyai és csecsemőhalálozások arányai (melyek széles körben elismert értékmérői az orvosi ellátás nívójának) lényegesen kedvezőtlenebbek voltak Amerikában, mint Skandináviában2 és sok más, gazdaságilag fejlett országban. Ez a helyzet a XXI. század elején változatlanul fennáll.

Jelen számunk Hazai Aktualitása egy amerikai történet, Iffy László élvezetes írása. Azért amerikai, mert jól demonstrálja az amerikai szülészet átgondolatlan útvesztőit, melyek eredményeképpen több ezer plexus brachialis sérül meg szülés alatt, nyomorékká téve az ártatlan, egyébként egészsé- ges gyermekeket, másrészt azért hazai, mert ha a felnövő szülészgenerációnk nem ismeri meg és nem fogadja el Iffy professzor intelmeit, akkor ilyen szempontból mi is az USA sorsára juthatunk. Hazánkban szerencsére régóta ismert és bevett gyakorlat a szülés kétlépcsős vezetése a magzati vállak elakadása esetén, mellyel az esetek döntő többségében kivédhetők az idegsérülések. A nagyon tanulságos történetből megismerhetjük Iffy professzor több évtizedes harcát Amerikában a vállak elakadásából és annak helytelen és eredménytelen megoldásából származó, rendkívül sok kártérítési feljelentést és hatalmas kifizetett összegeket követelő amerikai szülésvezetési gyakorlat megváltoztatásáért. Tanításának lényege, hogy ha minden igyekezet ellenére mégis elakadnak szülés kapcsán a vállak, akkor nem szabad húzni a magzat fejét, hanem meg kell várni a következő fájást és azzal szinkronban szabad csak a magzati fej kifejtésére vállalkozni.

A szülészorvosi etika szakmai felelősségérzete hatásos ellenszert kínál az anyai jogokat hangoztató leegyszerűsítésekre.