Világviszonylatban becslések szerint a gyermekek és serdülők 10–20%-a szenved valamilyen mentális betegségben. A gyermekek táplálkozási szokásainak mentális egészségükre gyakorolt hatásait az elmúlt évtizedben kezdték behatóbban vizsgálni. Az eddigi ered-mények közül a nyugati típusú táplálkozás bizonyos jellegzetességei és a gyermek/serdülőkori mentális zavarok közötti kapcsolatok kerülnek bemutatásra.

A csecsemőkortól az iskoláskorig tartó krónikus alváshiány esetén a gyermekkor közepén kövérebbek a gyerekek, és kifejezettebb náluk a centrális kövérség is.

A védőoltások a betegségek kezelése helyett azok megelőzését célul kitűző szemlélet legfontosabb eszközei között vannak. Éppen ezért fontos a gyakorló orvos számára is, hogy tisztában legyen az alkalmazásukkal kapcsolatos legfontosabb kérdésekkel, rájuk adható válaszokkal.

A korábbi közfelfogás szerint a táplálék rosttartalma nem hasznosul a szervezetben, hanem feldolgozás nélkül távozik, táplálkozás-élettani hatása csekély, szerepe a bél motorikus funkcióinak összehangolásában van. Az ismeretek rohamos bővülése eredményeként ma már tudjuk, hogy a diétás rostoknak többféle fajtája, feladata létezik.

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2014 májusától szeptember végéig valósította meg fenntartható fejlődéssel kapcsolatos KEOP pályázatát. Cikkünk a projekt elemeit, eddigi tapasztalatait és a jövőbeni terveket ismerteti.

Egy súlyos – az agyállomány jelentős részét érintő – meningo-encephalitisen átesett 17 éves fiú vizsgálatát ismerteti a szerző. A vizsgálat célja a további rehabilitáció kijelölése volt, azonban a neuropszichológiai vizsgálat sajátosságainak köszönhetően a terápia már a vizsgálati alkalmak alatt megkezdődött és kimutatható fejlődést eredményezett.

Az asthma bronchiale a gyermekkor leggyakoribb krónikus megbetegedése. Patológiai alapját a légúti gyulladás jellemzi. Ennek megfelelően a terápia bázisát is inhalatív és per os gyulladáscsökkentők képezik. A jelenleg alkalmazott terápia azonban a betegség meggyógyítására, lefolyásának jelentős módosítására még nem alkalmas.

Az 1-es típusú diabéteszes gyermekek kortársaikhoz hasonló életminőséggel és fizikai aktivitással rendelkeznek, de a motoros képességeikben lemaradás tapasztalható. A glikémiás kontroll a kardiorespiratorikus fittséggel mutat összefüggést.

Ritka (gyermek)betegségekről szóló rovatunk bevezető publikációjának célja, hogy a gyermekgyógyászok számára segítséget nyújtson a mindennapok diagnosztikájában, tájékoztatást adjon a ritka kórképekről – nemzetközi meghatározásukról, hazai gyakorlatban is kiemelt jelentőségükről és kezelésükre szolgáló ún. árva gyógyszerek aktualitásairól.

A gyermekgyógyászati klinikai vizsgálatok témakörében számos, gyakran egymás ellen feszülő vélemény kering a köztudatban, nagyrészt a témára vonatkozó információk hiányos vagy téves volta miatt. Cikkünkben három kérdést körüljárva kíséreljük meg a téma helyes perspektívába helyezését.