Az előző számban röviden ismertettük a fejlődésneurológiai kivizsgálás alapján neuroterápiára szoruló, a szülők aktív közreműködésével a csecsemők otthonában végezhető, a mozgászavarok kezelésére alkalmas módszereket. Ebben a részben ismertetésre kerülnek azok a neuroterápiás módszerek, melyek megindítása kórházi körülmények között történik.

A cikk a Down-kórhoz társuló gyakori gasztrointesztinális megbetegedésekről gyakorlatias megközelítéssel nyújt összefoglaló képet.

A kromoszóma-rendellenességek szívbetegséggel való társulásában előkelő helyet foglal el a Down-szindróma 40−50%-os előfordulásával. Down-szindrómás újszülött esetében mindig gondolni kell szívbetegségre is. A műtétet igénylő elváltozások időbeli megoperálásával az életkilátás és életminőség az egészséges Down-szindrómásokéhoz hasonló lesz.

A központi idegrendszeri infekciók gyorsan kialakuló életveszélyes állapotot és a fejlődő idegrendszer tartós károsodását okozhatják. A kedvezőbb kimenetel kulcsa a korai felismerés, a gyors diagnózis és a megfelelő kezelés. Az akut purulens meningitis és a herpes encephalitis korai, adekvát ellátása minden gyermekgyógyász feladata.

A fenti címmel készült vizsgálatban arra kerestünk választ, hogy az iskolát is ellátó területi védőnők és az iskolai védőnők milyen szinten vesznek részt a közoktatási intézmények prevenciós munkájában.

A gyógyszermellékhatások szisztematikus gyűjtése és értékelése a Contergan-tragédia után, a hatvanas évek elején kezdődött Európában. A cikk arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a betegekkel közvetlen kapcsolatban álló szakemberek (és szülők) által tapasztalt nemkívánatos események, mellékhatások jelentése nem felesleges.

A szülés módja, az anyatejes táplálás, az antibiotikus kezelés befolyásolja a bélflóra összetételét, melynek meghatározó szerepe van a bél barrier és immunológiai funkcióinak fejlődésében. Koraszülöttek bélflórájának összetételében a dysbiosis szerepet játszik a sepsis kialakulásában.

A járóbeteg-ellátás szintjén végzett eddigi legnagyobb volumenű vizsgálat megerősíti: a depresszió a gyermekkori obszesszív-kompulzív betegség (OCD) egyik leggyakoribb társbetegsége. A depressziós fiatalok súlyosabb OCDtünetei és gyengébb globális funkcionalitása jól rávilágít e két betegség jellegzetes társulásának klinikai jelentőségére. A depresszív tünetek nem rontják a kognitív viselkedésterápia eredményességét.

Tanulmányunkban a tanulási zavar jelenségét járjuk körbe azzal a célkitűzéssel, hogy a házi gyermekorvosok, védőnők kellő rálátással rendelkezzenek a gyermekkorban igen gyakori teljesítményzavarok felismerésére, diagnosztizálására és a terápiás megsegítés lehetőségeire vonatkozóan.

Az alábbi összefoglaló tanulmány a legújabb szakirodalomra, valamint a Vadaskert Kórház Tourette-szakambulanciáján eltöltött 15 év klinikai tapasztalatára támaszkodik. A cikkben kitérek a tik jelenségek hátterében álló feltételezhető okokra, a tikek fenomenológiájára, klasszifikációs besorolására és terápiás megközelítésére.