A dohányzás elleni kampányok ellenére még mindig nagyon magas a serdülőkorú dohányosok aránya, az Egyesült Államokban például 9,6 millió ra teszik a számukat. A nem dohányzók szempontjából a dohányfüst­expozíció (TSE, tobacco smoke exposure) kerülése a védelem egyetlen eszköze. Bizonyított, hogy a dohányfüst hatásának kitett serdülők körében jelentősen megemelkedik a köhögés, zihálás, akut légúti fertőzések, tüdőgyulladás, fülproblémák és asztma kockázata. Bár a TSE a gyermekkori asztma jól ismert kockázati tényezője, kevesebbet tudunk az asztmában nem szenvedő serdülők tünettanáról. A TSE-vel összefüggő betegségek megnövelhetik az iskolából mulasztott napok számát; összefüggést igazoltak például a gyermek környezetében élő dohányosok száma és a mulasztott iskolai napok száma között. Ezen túlmenően serdülőknél fordított korreláció mutatkozik a fizikai aktivitás és az aktív dohányzás között. Az aktív és passzív dohányzás egyaránt az általános egészségi állapot romlásával függ össze.

A humán papillómavírus (HPV) okozta fertőzés a leggyakoribb a szexuális úton terjedő betegségek közül az Egyesült Államokban. A tartósan fennálló infekció egy sor egészségi probléma veszélyét rejti magában, jelenlétében gyakoribb például a méhnyak, a végbélnyílás, a hímvessző, a hüvely, a szeméremtest és a szájgarat rosszindulatú daganata, ezen túlmenően mind férfiaknál, mind nőknél genitális szemölcsök kialakulásához vezet. Jelenleg több vakcina is forgalomban van világszerte a HPV ellen, és számos ország életkori ajánlásokat dolgozott ki a vakcina beadására. Az Egyesült Államokban például a Centers for Disease Control and Prevention a 11-12 éves lányok számára 2006 óta, a 11-12 éves fiúk számára 2009 óta javasolja a védőoltás rutin alkalmazását. Annak ellenére azonban, hogy a vakcina széles körben rendelkezésre áll, a 2016-os egyesült államokbeli adatok szerint a lányok csupán 49,5% kapta meg a védőoltást, a fiúk körében pedig még ennél is rosszabb az arány (37,5%). 

A gyermekek háziorvosi ellátása során a leggyakoribb eldöntendő kérdés,  hogy az adott betegségre szedjen-e a gyermek antibiotikumot vagy sem.  Ehhez a döntéshez nyújtanak igen nagy segítséget a diagnosztikai gyorstesztek.  E rendelői eszközök alkalmazásával szerzett tapasztalataim szerepelnek  az alábbi rövid összefoglalóban.

A veleszületett anyagcsere-betegségek ritka kórképek. Kezelhető betegség esetén a korai diagnózis létfontosságú, mert az időben elkezdett terápia lényegesen hatékonyabb. A korai gyógyszeres kezelésen és a dietoterápián túl fontos a folyamatos edukáció, a betegek komplex gondozása és a család támogatása 

Az infantilis cerebralis paresissel (ICP) élő, spasztikus izomállapotú gyermekek ortopédiai kezelése és rehabilitációs gondozása számos kihívást rejt. Talán az egyik legnehezebb ezek közül a patológiás járásmintázat javítása.

A koraszülöttség a magyar gyermekegészségügy meghatározó problémája.  Az összes élveszületéshez viszonyítva az utóbbi években változatlanul  8–9% közötti a koraszülöttek aránya, ami európai összehasonlításban kiemelkedően magas. 

A súlyos nehézlégzés nem ritka a gyermeksürgősségi ellátásban.  Ezeknek a betegeknek a hatékony − a lehetséges szövődmények kockázatát csökkentő − ellátása minden gyermekorvos fontos feladata! A hatékony terápia kulcsa pedig a légzési nehezítettség súlyosságának helyes és gyors felmérése.

Az alapkutatások és a szaporodó prospektív klinikai vizsgálatok eredményei szükségessé teszik, hogy az iskoláskor előtti alsó légúti tünetegyüttesek hátterében megismert újabb tudományos eredmények alapján 3-4 évenként megpróbáljunk újra összképet kialakítani. A cél, hogy ez a betegeink érdekeit szolgálva megjelenjen a napi klinikai gyakorlatban. Ebben segítséget jelent az évenként aktualizált nemzetközi ajánlás, a Global Initiative for Asthma (GINA) is. 

A kemoterápiás protokollokkal és vérképzőőssejt transzplantációval meg tudjuk gyógyítani a rosszindulatú vérképzőrendszeri betegségben szenvedő gyermekek többségét. Visszaeső és kezelésnek ellenálló esetekben jelenthetnek reményt az innovatív immunterápiák.