A rotavírus elleni védőoltást felvett gyermekek körében ritkábban fordul elő az 1-es típusú cukorbetegség – derül ki USA-beli adatokból.

Az emberi mikrobiom sokféle típusú organizmust tartalmaz, többek között baktériumokat, gombákat és vírusokat, melyek megfertőzhetik a gazdaszervezetet, de a mikrobiom egyéb tagjait is. A mikrobiom egyes alkotóelemeiben bekövetkezett változások többféle humán megbetegedés kialakulását vonják maguk után. A mikroorganizmusok által befolyásolt betegségek közül is kiemelkedik az 1-es típusú diabetes mellitus (T1DM), melynek hátterében a hasnyálmirigy bétasejtekből álló Langerhans-szigetei ellen fellépő autoimmun reakció áll. Több vizsgálat is felvetette, hogy a bélbaktériumok összetételének megváltozása T1DM előfordulásával hozható kapcsolatba. Megfigyelték például, hogy T1DM kapcsán fokozódik a Bacteroides-genus túlsúlya, ugyanakkor csökken a butiráttermelő baktériumok túlsúlya. Egy vizsgálatba 11 szeropozitív gyermeket vontak be Finnországból és Észtországból, akik közül 4 esetben progrediált az állapot 1-es típusú cukorbetegségbe. Ezen esetek kapcsán a bakteriális diverzitás csökkenését igazolták. Ezek a változások a T1DM-re prediktív autoantitestek megjelenését követően mutatkoztak meg, ami potenciálisan arra utalhat, hogy a bélbaktériumok nem a betegség elindításában vesznek részt, hanem a béta-sejtes autoimmunitás klinikai betegségbe történő progressziójában.

Lelki Egészség a Perinatális Időszaktól a Kora Gyermekkorig – Prevenció és Klinikai Gyakorlat. Tapasztalatok és javaslatok gyűjtése a 2021–2027-es programozási időszak tervezéséhez címmel került megrendezésre az első regionális európai konferencia e témában 2019. május 8–11. között Budapesten, a Hotel Flamenco szállodában. 

A perinatális időszakban bekövetkező agyi történések alapvetően befolyásolhatják a pszichomotoros és kognitív fejlődés alakulását. Az elszenvedett ischaemiás/haemorrhagiás noxa legtöbbször féloldali károsodást eredményez. Sok esetben a perinatális konvulzió utal az agyi történésre, de tapasztalatunk szerint nincs egyenes arányosság a későbbi károsodások és az elszenvedett sérülés súlyossága között. A súlyos strukturális eltérés ellenére – a kivizsgálás és a nyomon követés alapján – a vizsgált populáció közel egyharmada (25 fő) kezelés nélkül is ép fejlődésmenetet mutat!  A korai neuroterápiában részesített 54 eset  61%-a (33 fő)  gyógyult maradandó tünetek nélkül,  11%-ban (9 fő)  is csak minimális eltérések  mutathatók ki  – mely az irodalmi adatokkal összehasonlítva kiemelkedően jó eredmény!

A bőrgyógyászati betegségek felismerését, differenciáldiagnózisát, valamint a kórképek lefolyását és a terápia hatékonyságának nyomon követését jelentősen megkönnyíti a tünetek „láthatósága”. A bőrtünetek pontos leírása mellett ugyancsak fontos a beteg szubjektív tüneteinek pontos feltérképezése, ugyanis a bőrtüneteket gyakran kíséri fájdalom, égő, viszkető érzés és irritáció is – ezen panaszok pedig jelentősen befolyásolják a betegek életminőségét. Közleményünkben különböző patomechanizmusú, de gyakran hasonló panaszokat okozó, a bőr barrier funkciójának sérülésével és gyulladásos reakciójával járó gyermekbőrgyógyászati kórképeket tekintünk át.

A kezelésre nem reagáló vagy kiújuló neuroblastomás betegek túlélését sikeresen növeli a daganatsejtekben jelen lévő GD2 gangliozidellenes monoklonális antitest terápia, a dinutuximab béta. Az új monoklonális antitest terápia mellékhatásprofilja (megfelelő előkészítés esetén) mind első vonalbeli, mind pedig recidív kezelés esetében jól tolerálható.

A mannózkötő lektin (MBL) a veleszületett immunrendszer mintázatfelismerő fehérjéje, amely a patogén mikrobák széles skálája elleni védekezésben játszik szerepet. Bár deficienciájának jelentősége vitatott, a szakemberek egyetértenek abban, hogy az egyébként egészséges gyermekeknél visszatérő fertőzéseket okozhat, és az immunszupprimált betegek állapotát tovább súlyosbíthatja.

Malignus daganatok lényegesen ritkábban fordulnak elő gyermekkorban, mint felnőttkorban, jelentőségük mégis kiemelkedő, mivel az 1–18 év közötti korosztályban a második leggyakoribb haláloknak számítanak (első helyen a balesetek állnak). Magyarországon évente kb. 250–300 új gyermekkori daganatos betegséggel kell számolnunk. A betegek közel 25%-a leukaemiában szenved, egy másik 25%-ánál agydaganatot diagnosztizálnak. Jelen cikkünkben a Hodgkin-lymphomával (HL) foglalkozunk, amely a gyermekkori daganatos betegségek 4–6%-át teszi ki.